A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük. A terület Magyarország középső részén, valamint a szerbiai Vajdaság északnyugati részén helyezkedik el, és magában foglalja az Alföld nyugati felének nagy részét. Az ENSZ hosszú távú klímaváltozási előrejelzése a Duna–Tisza közét félsivatagi övezetté nyilvánította. Magyarországi része a Duna–Tisza közi homokhátság, amelynek északi tájegysége a Kiskunság, a déli pedig a Bácskai-síkvidék nevet viseli.

Nyugatról a Duna, keletről pedig a Tisza határolja. Északon a Mátraalja és a Bükkalja határolja, északnyugaton a Gödöllői-dombság határolja. Területén fekszik Pest vármegye déli, délkeleti része, Heves vármegye déli fele, a Verpelét-Lőrinci vonaltól délre. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nyugati része, Bács-Kiskun vármegye, valamint Csongrád-Csanád vármegye nyugati része tartozik még hozzá. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park is itt található.

Nagyobb települései: Abony, Baja, Cegléd, Hatvan, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szolnok, Szeged, Csongrád, Szerbiában: Szabadka, Újvidék, Zombor, Zenta.

Főbb vízfolyásai a Zagyva, a Tarna, a Galga, a Hajta-patak, a Tápió.

Fontosabb közúti közlekedési folyosói az M3-as autópálya, az M5-ös autópálya, az M0-s autóút, a 3-as főút, a 4-es főút, az 5-ös főút.

A Duna–Tisza közén fekvő települések Heves vármegyében a következők: Adács, Aldebrő, Andornaktálya, Apc, Átány, Atkár, Besenyőtelek, Boconád, Boldog, Csány, Demjén, Detk, Domoszló, Dormánd, Ecséd, Eger, Egerfarmos, Egerszalók, Erdőtelek, Erk, Feldebrő, Füzesabony, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Hatvan, Heréd, Heves, Hevesvezekény, Hort, Kál, Kápolna, Karácsond, Kerecsend, Kerekharaszt, Kisköre, Kompolt, Kömlő, Lőrinci, Ludas, Maklár, Markaz, Mezőszemere, Mezőtárkány, Nagyfüged, Nagykökényes, Nagyréde, Nagytálya, Nagyút, Novaj, Ostoros, Petőfibánya, Pély, Poroszló, Rózsaszentmárton, Sarud, Szihalom, Tarnaméra, Tarnaszentmária, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Tófalu, Újlőrincfalva, Vámosgyörk, Verpelét, Vécs, Visonta, Visznek, Zagyvaszántó, Zaránk.

Pest vármegye alföldi fekvésű települései a Duna–Tisza közén: Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csévharaszt, Dánszentmiklós, Dány, Galgahévíz, Gomba Hévízgyörk, Káva, Kóka, Mikebuda, Monor, Monorierdő, Nagykáta, Nyáregyháza, Pánd, Péteri, Sülysáp, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tóalmás, Tura, Újlengyel, Vácszentlászló, Valkó, Vasad, Zsámbok

• Budapest főváros (17 kerület)
• Pest vármegye (déli része)
• Bács-Kiskun vármegye (Magyarország legnagyobb területű vármegyéje)
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
• Heves vármegye (déli része)
• Csongrád-Csanád vármegye (nyugati része)
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (nyugati része)

• Észak-bácskai körzet (Severnobački Okrug)
• Nyugat-bácskai körzet (Zapadnobački Okrug)
• Dél-bácskai körzet (Južnobački Okrug)

• Kecskemét
• Szeged (a belváros és a város nagyobb része)
• Szolnok (a belváros és a város nagyobb része)
• Eger

• Újvidék, tartományi székváros
• Szabadka
• Zombor

Ez a Magyarországról szóló vagy Magyarországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!