Az ARTISJUS, teljes nevén Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület egy országos egyesület, a megszűnt Szerzői Jogvédő Hivatal feladatkörébe tartozó közös jogkezelés tekintetében annak jogutódja.^[4] „a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezete” Magyarországon.^[1] Az egyesület tagjai lehetnek zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők és zeneműkiadók. Az egyesület alapította az Artisjus Zenei Alapítványt, ami azonban az Artisjustól függetlenül működik.^[5]

Az Artisjus bevétele 2011-ben 9,5 milliárd forint volt, ebből 110 millió származott az internetes közlések utáni jogdíjbefizetésből.^[3]

Az Artisjus jogdíjakból befolyó bevételeit (a működési költségek levonása után) a szerzőknek és a zeneműkiadóknak fizetik ki.^[6] A művek felhasználása után szerzői jogdíjat kell fizetni az Artisjusnak az alábbi esetekben:^[7]

• Nyilvános előadás (üzletek, vendéglátóhelyek, kereskedelmi szálláshelyek, koncertek és egyéb rendezvények)
• Nyilvánossághoz közvetítés (rádiók, televíziók, simulcasting és webcasting, internetes felhasználás)
• Hangfelvétel-kiadás
• Üres hang- és képhordozók (audio- és videókazetta, CD, DVD, egyéb optikai lemezek, memóriakártyák, merevlemezek, pendrive-ok, beépített tárolóegységgel rendelkező felvevő-lejátszó készülékek)^[8][9]

Az Artisjus a jogelődjének tekintett Zeneszerzők Szövetkezete (teljes nevén: Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete) 1907-es megalakulásáig vezeti vissza történetét.^[10]

Elnökei:

• Herzfeld Viktor (1907–1918)
• Hubay Jenő (1918–1919)
• Huszka Jenő (1919–1944)
• Sándor Jenő (1944)
• Heltai Jenő (1945–1952)
• Kadosa Pál (1953–1956; 1958–1983)
• Bölöni György (1956–1958)
• Petrovics Emil (1983–1987; 1991–1999)
• Lendvay Kamilló (1987–1991)
• Bródy János (1999–2012)
• Victor Máté (2012–2014)
• Madarász Iván (2014–2022)
• Németh Alajos (2022–)^[11]

Az Artisjus 2013-ban emelte a jogdíjait, melyeknek mértékét kifogásolta például a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, indokolatlannak tartva az összeget, mivel 2008 óta 18%-kal emelkedtek a díjak, miközben a szállodák szobafoglalásai stagnálnak.^[3]

Az Artisjus jogvitába keveredett a Cloud Casting-gal, hogy ez utóbbi a saját zenéit szolgáltathatja-e a közös jogkezelőnek fizetett jogdíj nélkül.^[12]

Egy perzsa étterem is kénytelen fizetni az Artisjus-nak, annak ellenére, hogy csak iráni zenét játszanak.^[12]

Az Artisjus díjai miatt Magyarország területén az üres adathordozók árai sokkal magasabbak a szomszéd országokéhoz képest, emiatt Alkotmánybírósági panaszt nyújtottak be magánszemélyek. Az Artisjus álláspontja erről : "ez a díj lehetővé teszi, hogy a vásárlók magáncélra szabadon készíthessenek művekről másolatokat. Vagy, ha úgy tetszik, a magánmásolási díj „legalizálja” a magáncélú másolatokat.

Az Alkotmánybíróság egy panasz folytán már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az üres hordozó díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sértik-e az Alkotmányba foglalt „ártatlanság vélelmének” elvét. A 124/B/2004. AB határozat szerint „(…) nem egy jogellenesen okozott kár kompenzálását célzó kártérítésről, hanem jogszerűen okozott vagyoni hátrány kiegyenlítéséről van szó, melynek eszköze az ’átalány-díjazás’. Így az üres-kazetta jogdíj semmiképp sem tekinthető szankciónak, kiváltképp nem az indítványozó által említett ’kollektív büntetés’-nek…”"^[13]

• Artisjus-díj
• Artisjus zenei díj
• Bródy János

• Géra Eleonóra Erzsébet–Csatári Bence: A Zeneszerzők Szövetkezetétől az Artisjus Egyesületig, 1907–2007. A zenei közös jogkezelés száz éve Magyarországon; Artisjus, Bp., 2007