A zborovi békét 1649. augusztus 18-án^[1]-án (egyes források szerint augusztus 17-én^[2]) kötötte meg ukrán részről Bohdan Hmelnickij és Ivan Vihovszkij, lengyel részről pedig Adam Kisiel, Jerzy Ossoliński, Janusz Radziwiłł, valamint Władysław-Dominik Zasławski.

A békekötést augusztus 15-16-án megelőzte a véres zborovi csata, amelyben a kozák-krími tatár egyesült seregek győzelmet arattak a lengyel erők felett. A siker után azonban III. Iszlám Giráj krími kán – részben a kozákok túlzott megerősödésétől tartva, részben azért, mert a lengyelek megvesztegették – visszavonta csapatait, így a kozák hetman arra kényszerült, hogy még a csatatéren megkösse az egyezményt.

Az egyezmény értelmében:

• a lengyel kormányzat visszavonta a kozákság előjogait jelentősen korlátozó 1638. évi rendelkezést
• a lajstromos kozákok számát 40 ezer főre növelték
• a kijevi, braclavi és csernyigovi vajdaságot magába foglaló „Kozák-Ukrajnát” autonómnak ismerték el. A lengyel hatóságok nem léphettek be a területére, a tisztségeket a katolikusokkal egyenrangúnak elismert ortodox kozák nemesség töltötte be
• az ortodox metropolita helyet kapott a lengyel szenátusban
• a felkelésekben részt vevő kozák nemesség amnesztiát kapott
• a felkelő parasztságnak vissza kellett térnie földesuraik birtokaira

• Encyclopedia of Ukraine

• Dr. Márki Sándor, Orosz-magyar érintkezések az erdélyi fejedelmek korában (Második és befejező közlemény) in Erdélyi Múzeum, 1894. 11. évf. 2. szám, 103-116. o.
• Paul Robert Magocsi, A History of Ukraine, University of Toronto Press, 1996, ISBN 0802078206
• Orest Subtelny, Ukraine: A History, University of Toronto Press, 1994. ISBN 0-8020-7191-0
• Font Márta-Varga Beáta: Ukrajna Története, JATE Press, Szeged, 2006. Magyar Elektronikus Könyvtár