Zangidák
1127 – 1250
Zangidák zászlaja
Fővárosa	Moszul Damaszkusz Aleppó
Vallás	szunnita iszlám
A Wikimédia Commons tartalmaz Zangidák témájú médiaállományokat.

A Zangidák vagy Zengidák (arabosan Zankidák) egy 12–13. századi, török származású uralkodódinasztia volt, mely Moszul és Szíria térségében uralkodott. Ez utóbbi területen egyik hadvezérük, Szaláh ad-Dín (Szaladin) fosztotta meg őket hatalmuktól, észak-iraki birtokaikon pedig az 1259-es mongol támadás söpörte el uralmukat.

A dinasztia névadója és alapítója egy szeldzsuk atabég, I. Imád ad-Dín Zangi („a hit oszlopa”) volt, aki 1127-ben szerezte meg a moszuli emírséget a maga számára, 1128-ban pedig az Artukidáktól hódította el Aleppót. 1147-ig tartó uralma során Észak-Irak (a Dzsazíra) és Szíria nagy részét meghódította. Hódításai során, 1144-ben az Edesszai Grófságot is megszerezte, ami a II. keresztes hadjárat megindítását vonta maga után.

Zangí fia, Núr ad-Dín (a hit fénye) folytatta atyja dicsőséges életművét: 1149-ben legyőzte és megölte Rajmund antiochiai herceget, és 1154-ben bevette Damaszkuszt. A keresztesek egyre szorultabb helyzetbe kerültek, főleg miután a Fátimidák hanyatló egyiptomi birodalma felett is Núr ad-Dín szerezte meg a befolyást. 1163-ban egy kurd hadvezérét, Aszad ad-Dín Sírkúhot („a hit oroszlánja”) küldte Kairóba, aki 1168-ban visszaverte a keresztesek támadását, majd a Fátimida kalifák vezírjeként irányította a tartományt 1169-es haláláig, amikor is Sírkúh unokaöccse, Szaláh ad-Dín örökölte tisztségeit. Ez utóbbi felszámolta a kalifátust, de Núr ad-Dín 1174-es haláláig ha nem is segítőkész, de nagyjából lojális alattvalója maradt a szíriai uralkodónak.

Núr ad-Dín halálát követően a Zangidák hatalma gyorsan szétesett. Szaláh ad-Dín Egyiptomból kiindulva 1183-ra megszerezte szíriai birtokaikat, bár hivatalosan mindvégig elismerte Núr ad-Dín Aleppóba visszavonult kiskorú fia, asz-Szálih Iszmáíl főségét.

A moszuli Zangidák sokkal tovább kitartottak, és még Szaladin hódító törekvéseinek is ellen tudtak állni. Az ágat Imád ad-Dín másik fia, I. Szajf ad-Dín Gází alapította meg (1146–1149). Uralmuk utolsó majdnem ötven évében, 1211–1259 között egy vezírjük, Badr ad-Dín Lulu regnált Moszulban, 1233-tól gyakorlatilag is viselve az emíri címet. Miután Bagdadot 1258-ban elfoglalták, a Hülegü vezette mongolok 1259-ben Lulu hatalmának is véget vetettek.

1. I. Imád ad-Dín Zangí 1127-1146
2. I. Szajf ad-Dín Gází 1146-1149
3. Kudb ad-Dín Mavdud 1149-1170
4. II. Szajf ad-Dín Gází 1170-1180
5. I. Izz ad-Dín Maszúd 1180-1193
6. I. Núr ad-Dín Arszlán 1193-1211
7. II. Izz ad-Dín Maszúd 1211-1218
8. II. Núr ad-Dín Arszlán 1218-1219
9. Naszr ad-Dín Mahmúd 1219-1222

1. I. Imád ad-Dín Zangí 1127-1146
2. Núr ad-Dín Mahmúd Zangí 1146-1174
3. Szálih Iszmáíl Malík 1174-1181
4. II. Imád ad-Dín Zangí 1181-1183

• II. Imád ad-Dín Zangí 1171-1197
• Kudb ad-Dín Mehmed 1197-1219
• Imád ad-Dín Sehensáh 1219-1220
• Dzselál ad-Dín Mahmúd 1219-1220
• Fet ad-Dín Umár 1219-1220

• Muizz ad-Dín Szandzsár 1180-1208
• Muizz ad-Dín Mahmúd 1208-1241
• Mahmúd Malík Záhir 1241-1250