XI. Károly
Svédország királya
Uralkodási ideje
1660. február 13. – 1697. április 5.
Koronázása	1675. szeptember 28.
Elődje	X. Károly Gusztáv
Utódja	XII. Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Wittelsbach-ház
Született	1655. november 24. Stockholm
Elhunyt	1697. április 5. (41 évesen) Stockholm
Nyughelye	Stockholm
Édesapja	X. Károly Gusztáv svéd király
Édesanyja	Eduviges Leonor de Holstein-Gottorp
Házastársa	Oldenburgi Ulrika Eleonóra svéd királyné
Gyermekei	Hedvig Sophia of Sweden Prince Gustaf of Sweden Prince Ulrik Prince Karl Gustav of Sweden Fredrik XII. Károly svéd király Ulrika Eleonóra svéd királynő
A Wikimédia Commons tartalmaz XI. Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

XI. Károly (Stockholm, 1655. november 24. – Stockholm, 1697. április 5.) Svédország uralkodója 1660–1697 között, II. Károly néven Pfalz-Kleeburg hercege, valamint I. Károly néven Pfalz-Zweibrücken hercege 1681–1697 között. X. Károly Gusztáv fia.

Ötévesen koronázták. Kiskorúsága alatt a hatalmat édesanyja, valamint az öt legfontosabb udvari hivatalnok gyakorolták. A rosszul vezetett államháztartás pénzügyi válságba vezette Svédországot, melyben Károly 1672. december 28-án átvette a kormányzást. Az ország rossz anyagi helyzetén azonban nem tudott változtatni. A kormányzást főleg Magnus Gabriel de la Gardie birodalmi kancellárra hagyta, aki az elkövetkező években Svédország leghatalmasabb emberévé vált.

De la Gardie egyezséget kötött a XIV. Lajos francia királlyal is. Amikor Lajos 1672-ben háborút indított Hollandia ellen, életbe lépett az egyezség. Svédország ennek értelmében 1674 decemberében csapatokat küldött Brandenburgba, mely akkor Hollandia szövetségese volt. Ezzel kitört a svéd-brandenburgi háború. Az 1675. június 28-i fehrbellini csatában(wd) megmutatkoztak a svéd haderő gyengeségei, teljesen kiszorultak az 1630 óta birtokolt Svéd-Pomerániából, mire több állam lehetőséget látott Svédország megtámadására. XI. Károly erre megfosztotta birodalmi kancellárját tisztségétől, és saját kezébe vette a védelem irányítását az új ellenségekkel, azaz Dániával, Hollandiával, valamint a Német-római Birodalom egyes államaival (pl. a Münsteri Püspökséggel) szemben.

Svédországban sikeresen zajlott a védelem, azonban a tengeren a flotta egyik vereséget szenvedte a másik után, mely végül oda vezetett, hogy megszűnt a svéd hatalom a Keleti-tenger térségében. 1678-79 telén a Kelet-Poroszországba benyomult svéd hadakat Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem visszaverte kiinduló állásaikba, Livóniába. A francia–holland háborúban aratott francia győzelmek és a Brandenburg ellen indított francia megtorló hadjárat azonban 1679-ben Svédország számára is kedvező békefeltételeket hoztak, harc nélkül visszakapta Brandenburgtól az elvesztett, stratégiai fontosságú Svéd-Pomerániát, ezért Svédország hamar újra meg tudott erősödni.

XI. Károly úgy látta, a belpolitikai helyzet megérett számára a beavatkozásra. A hatalom jelenlegi gyakorlóit saját elképzelései szerint lecserélte, és 1680-tól haláláig egyeduralkodóként uralkodott.

Károlynak sikerült az államadósságot jelentősen csökkentenie, és a hadsereget modernizálnia. A svéd hadiflottát újra fel kellett építeni. Károly haláláig a hadiflotta 38 hadihajóból állt, 2648 ágyúval és 11 000 haditengerésszel.

A svéd jogrendszer reformja is nagy léptékkel haladt előre. 1734-ben új svéd törvénykezést vezettek be.

Svédország külpolitikájában a következő időszak konfliktusaiban általában semleges maradt. A pfalzi örökösödési háború idején, 1689-ben csatlakozott a XIV. Lajos ellen megalakított augsburgi ligából alakult bécsi Nagy Szövetséghez(wd), Franciaország iránt érzett csalódottsága miatt.

XI. Károly hosszú betegség után halt meg 1697. április 5-én Stockholmban. Földi maradványait a stockholmi Riddarholms-templomban helyezték végső nyugalomra.

Felesége 1680 óta Ulrika Eleonóra(wd) dán és norvég királyi hercegnő (1656–1693) volt, III. Frigyes dán király (1609–1670) leánya. Az alábbi gyermekeik születtek:

• Hedvig Zsófia (1681. június – 1708. december), később Holstein-Gottorp hercegnéje.
• Károly (1682–1718), később, 1697-től XII. Károly néven Svédország királya.
• Gusztáv (1683. június – 1685. április)
• Ulrik (1684 július – 1685. június)
• Frigyes (1685. október – 1685 október)
• Károly Gusztáv (1686. december – 1687. február)
• Ulrika Eleonóra (1688–1741), később, 1718–1720 között Svédország királynője, 1720-tól királynéja.

• Lábár Tamás: Svéd nagyhatalmi konszolidáció: XI. Károly uralkodása, előadás, III. Nemzetközi IX. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia, Pécs, 2010. március 31. (szervező: PTE Grastyán Endre Szakkollégiuma).

Előző uralkodó: X. Károly Gusztáv

Svédország uralkodója 1660–1697 Wittelsbach

Következő uralkodó: XII. Károly

Sablon:Svéd királyok m v sz Svéd királyok
Yngling-ház (970–1060)	II. Olaf · VI. Erik · III. Olaf · I. Anund · III. Emund
Stenkil-ház (1060–1125)	Stenkil · VII. Erik · VIII. Erik · Halsten · II. Anund · I. Haakon · I. Inge · Svend · (IX.) Erik · Fülöp · II. Inge · Ragnvald ·
Ulfing-ház1 (1125–1130)	I. Magnus · II. Magnus
Sverker-ház2 (1130–1222)	I. Sverker · VII. Károly · Kol · Boleszláv · II. Sverker · I. János
Erik-ház (1156–1234)	IX. Erik · I. Knut · X. Erik · XI. Erik · II. Knut
Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364)	I. Birger · Valdemár · III. Magnus · Birger · IV. Magnus · XII. Erik · II. Haakon · IV. Olaf
Mecklenburgi-ház (1364–1389)	Albert
Valdemár-ház3 (1388–1412)	Margit
Griffin-ház (1396–1439)	XIII. Erik
Wittelsbach-ház (1441–1448)	III. Kristóf
Knutsson-ház (1448–1457)	VIII. Károly
Oldenburg-ház (1457–1523)	I. Keresztély · János · II. Keresztély
Vasa-ház (1523–1654)	Gustav Vasa • XIV. Erik • III. János • Zsigmond • IX. Károly • II. Gusztáv Adolf • Krisztina
Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720)	X. Károly Gusztáv • XI. Károly • XII. Károly • Ulrika Eleonóra
Hessen-Kassel-ház (1720–1751)	I. Frigyes
Holstein-Gottorp-ház (1751–1818)	Adolf Frigyes • III. Gusztáv • IV. Gusztáv • XIII. Károly
Bernadotte-ház (1818–)	XIV. Károly János • I. Oszkár • XV. Károly • II. Oszkár • V. Gusztáv • VI. Gusztáv Adolf • XVI. Károly Gusztáv
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház.