Windows 3.0
| Windows 3.0 | |
 | |
| Fejlesztő | Microsoft |
| Stabil verzió | 3.00a (stabil verzió, 1991. október 20.) |
| Licenc | kereskedelmi licenc |
A Windows 3.0 a Microsoft Windows harmadik főverziója, amely 1990-ben jelent meg. A korábbi verziókhoz képest újdonság, hogy az alkalmazások ikonokként és nem listaszerűen jelentek meg. A későbbi frissítések multimédiás funkciókat (például sztereó lejátszás, CD-ROM-támogatás) biztosítottak.
A 3.0 az első sikeres Windows-verzió: a felhasználói felület mellett a többfeladatos képességeket, a testre szabhatóságot és a memóriakezelést is dicsérték. Utódja a Windows 3.1.
Támogatása 2001. december 31-én szűnt meg.
Fejlesztése
[szerkesztés]A Microsoft és az IBM közötti megállapodás értelmében utóbbi számítógépeit 1981 óta az MS-DOS-szal előtelepítve szállították; a Microsoft szerette volna a Windowst is hasonló módon terjeszteni,[1] de ehhez az IBM nem járult hozzá.[2] Az MS-DOS ötödik főverziójának megjelenésekor az IBM védett módban is futni képes operációs rendszert igényelt; a DOS az Intel 8088 korlátai miatt csak valós módban tudott futni. A 80286-os processzor támogatta a többfeladatos végrehajtást, és a 8088-hoz képest tizenhatszor több memóriát volt képes megcímezni. A CPU képességeinek kihasználására a Microsoft és az IBM közös operációs rendszert (OS/2) fejlesztett, amely nem volt kompatibilis a DOS-szal.[3]
Az 1987-ben megjelent Windows/386 2.0 védett módú rendszermagjának köszönhetően képes a DOS-alkalmazások virtuális 8088-as módban futtatására, de a Windowsos programok továbbra is egy megosztott DOS-os virtuális gépet használtak. A Microsoft alkalmazottainak többsége ekkor már az OS/2-n dolgozott, de David Weise IBM-kritikus újra kívánta éleszteni a Windows-projektet. Murray Sargent, az Arizonai Egyetem professzora több, a védett módhoz szükséges eszközt fejlesztett a Microsoft számára. A Windows 3.0 1988-ban Weise és Sargent projektjeként indult, amikor előbbi az utóbbi hibakeresőjét felhasználva átalakította a memóriakezelőt, így az alkalmazások önálló memóriaterületen futhattak.[4] Néhány hónapon belül képesek voltak a Word, Excel és PowerPoint elindítására, ami a cég vezetőinek tetszését is elnyerte. A Microsoft arról tájékoztatta az IBM-et, hogy a Windowst megjelenése után visszahívják, és tovább dolgoznak az OS/2-n.[5]
A Windows 3.0-t a New York City Center Theaterben 1990. május 22-én tartott bemutató során adták ki. A hatezer résztvevővel zajló eseményt hét USA-beli és tizenkét más országbeli városban közvetítették. A hárommillió dolláros bemutató Bill Gates szerint az addigi legdrágább ilyen esemény volt.[6] Mivel a rendszer nem volt képes a többfeladatos programfuttatásra, a Microsoft nem biztosított ingyenes licenceket;[7] a korábbi Windows-verziókról való frissítés ötven dollárba került, a teljes, önálló verzió pedig 150-be.[8] A rendszert előtelepítve is meg lehetett vásárolni: a lehetőség iránt a Zenith Data Systems és a CompuAdd is érdeklődött – de az IBM nem.[9]
A Microsoft szerette volna, ha a rendszer a végfelhasználók számára is vonzó lenne – magas rendszerkövetelményei miatt sokan nagyvállalati eszköznek tekintették. A Bruce Ryan által összeállított Microsoft Entertainment Packben több játék (például Tetris vagy Aknakereső) is helyet kapott; a kis költségvetésű projekt komponenseit nem tesztelték. Az önállóan értékesített csomag olyan sikeres lett, hogy további három verziója is megjelent.[10]
2001. december 31-én az MS-DOS 6.22 és azelőtti verziói, a Windows 3.0, a Windows 3.1x és a Windows 95 támogatása is megszűnt.[11]
Funkciói
[szerkesztés]A rendszer felhasználói felülete jelentős átalakuláson esett át; a Windows 2.1x helyett inkább az OS/2 Presentation Managerére hasonlít.[12][13] A memóriakezelés javításának köszönhetően a párhuzamosan futtatott alkalmazások képesek egymásnak adatokat átadni. A Dynamic Data Exchange nevű protokoll korábban is a Windows része volt, azonban a memóriakezelés korlátai miatt nem volt használható.[14][15] A virtuálismemória-kezelésnek köszönhetően a fizikai memória elfogyásakor a rendszer a merevlemez egy részét is igénybe veheti.[16][17] A korábbi Windowsokhoz képest a 3.0 sem önálló operációs rendszer, hanem a DOS-on futó felület.[8][18]
Az MS-DOS Executive nevű fájlkezelőt felváltotta a Program Manager, a File Manager és a Task List.[19] A Program Manager az alkalmazásokat már nem listában, hanem ikonokkal jeleníti meg, amelyek átnevezhetők és áthelyezhetők, a futó alkalmazások ablaka pedig minimalizálható.[20] A File Manager az állományokat listában jeleníti meg,[21] a Task List pedig a futó alkalmazások kényszerített leállításához használható.[22] A beállításkezelő szintén ikonos elrendezést kapott.[19][23]
Az EGA-, MCGA- és VGA- palettákról a korábbi nyolc helyett párhuzamosan tizenhat szín választható ki[24] (a rendszer a VGA-nál több színt és nagyobb felbontást kínáló grafikus kártyákat is támogat).[25] A Palette Manager segítségével az összesen 256 szín sorrendje változtatható meg. A limit meghaladásakor a rendszer az aktív ablak színösszeállítását részesíti előnyben.[26][27]
A korábbi Windows-verziókból több alkalmazást is megtartottak (például Jegyzettömb, Write, Paintbrush), a számológépet pedig tudományos funkciókkal bővítették.[12][28] A Recorder nevű alkalmazással makrókat lehet készíteni, amelyek utána parancsikonjukkal futtathatóak.[12][29] A Reversi játékot felváltotta a Pasziánsz,[30] amely 2019-ben a World Video Game Hall of Fame része lett.[31] A súgóprogram a DOS-os megoldástól eltérően nem csak az adott alkalmazás, hanem az összes, azt támogató Windows-program súgóját.[12][32]
Frissítések
[szerkesztés]A rendszerhez két frissítést adtak ki; ezek egyike az 1990 decemberében megjelent Windows 3.0a, amelyben a kiterjesztett memória használatát lehetővé tevő komponenst módosították; emellett egyszerűsítették a telepítés folyamatát és javították a hálózatkezeléssel, nyomtatással, valamint a kevés memóriával kapcsolatos hibákat.[33][34]
Windows 3.0 with Multimedia Extensions
[szerkesztés]A Windows 3.0 with Multimedia Extensions 1.0 1991 októberében jelent meg.[35] A Media Control Interface támogatta a videó- és hangkártyákat,[36][37] lapolvasókat, vonalkódolvasókat, MIDI-eszközöket, analóg joystickokat[38] és optikai meghajtókat.[39] A rendszer ébresztőórával és médialejátszóval is bővült,[40] amely támogatta a 16 bites, 44,1 kilohertzes sztereó lejátszást.[41][42]
Rendszerkövetelmények
[szerkesztés]| Windows 3.0[43] | Windows 3.0 with Multimedia Extensions[44] | |
|---|---|---|
| CPU | Intel 8086/8088 | Legalább 10 MHz-es 80286-os |
| RAM | 1 MB (640 kB hagyományos és 384 kB kiterjesztett) | 2 MB |
| Tárhely | Merevlemez 6–8 MB szabad hellyel | Merevlemez 30 MB szabad hellyel |
| Meghajtó | Hajlékonylemezes meghajtó | Optikai meghajtó[45] |
| Videó | EGA, MCGA vagy VGA | VGA |
| Operációs rendszer |
MS-DOS vagy PC-DOS 3.1 | |
| Egér | Microsoft-kompatibilis egér ajánlott | A multimédiás feladatok egy részéhez kötelező az egér[41] |
A frissítések nélküli verzió rendszerkövetelményei a Windows valós idejű módban történő futtatásához szükségesek.[18] Ez jelentősen csökkenti a rendszer többfeladatos képességeit,[46] de így is képes a kiterjesztett memória használatára (amelyet bővítőkártyákkal vagy memóriakezelőkkel lehet növelni).[47] A visszafelé való kompatibilitásnak köszönhetően lehetséges a DOS-t vagy a korábbi Windows-verziókat megkövetelő alkalmazások futtatása is. A standard módhoz legalább 80286-os processzor szükséges, de ekkor az alkalmazások is hasznosíthatják a kiterjesztett memóriát. A 386-os módhoz legalább 80386-os processzor és kettő megabyte RAM szükséges;[46] ekkor lehetséges a DOS-alkalmazások ablakos módban futtatása más programokkal párhuzamosan (a valós idejű és 286-os módban csak teljes képernyőben futnak, a Windowsos programok elindítása előtt pedig be kell őket zárni).[48] A 386-os módban nem lehet olyan DOS-programokat futtatni, amelyek a védett módba lépéshez a DOS Protected Interface specifikációinak nem megfelelő módszert alkalmaznak.[46] A Windows a lehető legmagasabb módban indul, de ez a WIN /R vagy WIN /S parancsokkal felülbírálható; ha a választott módra a számítógép nem alkalmas, a rendszer a következő legalacsonyabbat választja ki.[49]
Fogadtatása
[szerkesztés]A Windows 3.0 volt az első sikeres verzió:[1] a felhasználók és kritikusok tetszését az ikonos elrendezés, a könnyű kezelhetőség,[12][13][24] a többfeladatos képességek és a testre szabhatóság nyerte el.[19][50][51] A Computerworld szerint a rendszer az OS/2-vel és a Unixszal megegyező előnyökkel bír.[12] Garry Ray szerint ez az első Windows-verzió, amelynek használata komolyan megfontolható.[13] A PC Magazine szerint a felület könnyen kezelhető, de a Macintoshhoz képest kevésbé intuitív. Michael J. Miller, az InfoWorld szerkesztője úgy gondolta, hogy a parancssoros rendszerek felhasználóinak elsődleges választása a Windows 3.0 lesz.[52]
A Windows 3.0 kedvelt újítása a memóriakezelése volt; a korábbi verziók korlátai lassulásokat és összeomlásokat okoztak. Ugyan a 3.0 rendszerkövetelményei magasak voltak, több memóriakezelési mód is elérhető volt, a rendszer pedig képes volt az erősebb processzorok és a 640 kilobyte fölötti memóriaterület támogatására.[12][13][51][52]
Ted Needleman a felhasználói felületet az Apple Lisáéhoz hasonlította, emellett pozitívumként említette a frissítőverzió alacsony árát is. Megjegyezte, hogy a rendszer előnyeit csak a Windows-alkalmazások tudják kihasználni.[8] 1991 februárjában a PC Magazine számos olyan programot listázott, amelyek a Windowszal igen, de az OS/2-vel nem kompatibilisek. A Windows sikereként két további tényezőt is megneveztek: a Macintoshhoz képest alacsony rendszerkövetelmények és az akkor erősnek számító hardverek teljes körű támogatása.[53]
A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság szerint a Microsoft megtévesztette a szoftverfejlesztőket, mert miközben azok az OS/2-höz készítettek programokat, a Microsoft saját, Windowsos példányait fejlesztette.[54] Az operációs rendszer kiadásakor a Microsoft a táblázatkezelők piacán tíz, a szövegszerkesztőkén pedig tizenöt százalékos piaci részesedéssel bírt, de ezek a számok 1995-re 60 százalékra ugrottak,[55] megelőzve a korábban domináns Lotust és WordPerfectet.[56] A Microsoft az OS/2-re való szoftverfejlesztést tanácsolta, eközben a Windows 3.0-t annak alacsonyabb rendű változatának nevezte – Bill Gates szerint az OS/2 az 1990-es évek operációs rendszere. A cég a Windows-márka visszavonultatását is ígérte.[57] Az 1994. július 15-én meghozott ítélet megtiltotta a Microsoftnak, hogy operációs rendszereihez más szoftvercsomagokat mellékeljen;[58] ez volt az első alkalom, hogy a cég versenyellenes gyakorlatait vizsgálták.[54]
Eladások
[szerkesztés]A rendszer a megjelenés idején negyvenmillió számítógépen volt megtalálható; ebből mindössze öt százalék volt a korábbi verziókról áttérők száma.[59] Hat hónap alatt kétmillió licencet értékesítettek;[54] a sikerhez hozzájárult az Intel 80486-os processzor megjelenése is.[60] Brian Livingston szerint „egy vállalkozás Windowsos számítógép nélkül olyan, mint fax nélkül”.[61] A Microsoft tízmillió dollárt költött marketingre (ebből hármat a kiadásra).[62] A Windows 3.1 megjelenéséig tízmillió példányt értékesítettek;[1] egy év múlva már többen használtak Windowst, mint DOS-t.[56]
A Windows 3.0 fordulópont volt a Microsoft számára;[55] a nem várt siker következtében[54] átalakult az IBM-mel ápolt kapcsolatuk, szoftvereiket 1993-ig értékesítették egymásnak.[63] A Microsoft bevételei az 1989-es 803,5 millió dollárról 1990-re 1,18 milliárdra emelkedtek; a cég szerint ez a Windows sikerének köszönhető.[64]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Jamie Lendino: Microsoft Windows turns 30: A brief retrospective (angol nyelven). ExtremeTech, 2015. november 20. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
- ↑ Edstrom 60. o.
- ↑ Edstrom 74–76. o.
- ↑ Steven Sinofsky: 003. Klunder College (angol nyelven). Learning by Shipping, 2021. február 7. (Hozzáférés: 2022. február 17.)
- ↑ Edstrom 87–95. o.
- ↑ Vision for the Future. In Daniel Ichbiah: The Making of Microsoft: How Bill Gates and His Team Created the World’s Most Successful Software Company. (angolul) Roseville (Kalifornia): Prima Publishing. 1993. 239. o. ISBN 1-55958-071-2 Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ InfoWorld (1990) S46. o.
- ↑ a b c Ted Needleman: The Real Windows Finally Arrives. (angolul) Modern Electronics, VII. évf. 9. sz. (1990. szeptember) 64–65., 69. o. ISSN 0748-9889 Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ Charles von Simon: Microsoft leads DOS revival. (angolul) Computerworld, XXIV. évf. 22. sz. (1990. május 28.) 116. o. Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ Matt Weinberger: Bill Gates was so addicted to Minesweeper, he used to sneak into a colleague’s office after work to play (angol nyelven). Business Insider, 2018. augusztus 18. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
- ↑ Pulling the Plug. (angolul) PC Magazine, XX. évf. 11. sz. (2001. június 12.) 73. o. ISSN 0888-8507 Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ a b c d e f g Windows 3.0 ends the wait. (angolul) Computerworld, XXIV. évf. 31. sz. (1990. július 30.) 33. o. Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ a b c d Garry Ray: Microsoft Windows 3.0. (angolul) Lotus, VI. évf. 7. sz. (1990. július) 88–89. o. Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ Lorenz 199–200. o.
- ↑ InfoWorld (1990) S26. o.
- ↑ Lorenz 405. o.
- ↑ InfoWorld (1990) S3. o.
- ↑ a b Lorenz 3. o.
- ↑ a b c InfoWorld (1990) S7. o.
- ↑ Lorenz 101–102. o.
- ↑ Lorenz 121–122. o.
- ↑ Lorenz 26–27. o.
- ↑ Lorenz 43. o.
- ↑ a b InfoWorld (1990) S4. o.
- ↑ Alfred Poor: High Resolution And High Speed. (angolul) PC Magazine, X. évf. 12. sz. (1991. július 25.) 103–104. o. Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ Lorenz 49. o.
- ↑ PC Magazine 375–376. o.
- ↑ Lorenz 365. o.
- ↑ Lorenz 317. o.
- ↑ Lorenz 387. o.
- ↑ David Williams: Microsoft Solitaire has been clicked and dragged into the World Video Game Hall of Fame (angol nyelven). CNN, 2019. május 3. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
- ↑ Lorenz 87. o.
- ↑ Stuart J. Johnston: Windows Update Will Fix Bugs, Simplify Use. (angolul) InfoWorld, XII. évf. 48. sz. (1990. december 26.) 5. o. Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ James Daly: Windows 3.0A tackles UAE bug. (angolul) Computerworld, XXV. évf. 17. sz. (1991. április 29.) 41. o. Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ InfoWorld (1991) S90. o.
- ↑ Lorenz 1–2. o.
- ↑ Peter Bright: Turning to the past to power Windows’ future: An in-depth look at WinRT. (angolul) Ars Technica, (20121022) 2. o. Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ Multimedia Guide 1–2. o.
- ↑ InfoWorld (1991) S100. o.
- ↑ Multimedia Guide 9–3. o.
- ↑ a b InfoWorld (1991) S95. o.
- ↑ InfoWorld (1991) S104. o.
- ↑ Lorenz 3–4. o.
- ↑ Multimedia Guide 1–3. o.
- ↑ Multimedia Guide 4–1. o.
- ↑ a b c Lorenz 406–408. o.
- ↑ InfoWorld (1990) S12. o.
- ↑ Lorenz 202–203. o.
- ↑ Lorenz 6. o.
- ↑ InfoWorld (1990) S1. o.
- ↑ a b Gus Venditto: Windows 3.0 Brings Icons, Multitasking, and Ends DOS’s 640K Program Limit. (angolul) PC Magazine, IX. évf. 13. sz. (1990. július) 33–35. o. Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ a b InfoWorld (1990) S12. o.
- ↑ PC Magazine 102. o.
- ↑ a b c d Edstrom 97–98. o.
- ↑ a b Edstrom 95. o.
- ↑ a b The Road Ahead. In James Wallace: Overdrive: Bill Gates and the Race to Control Cyberspace. (angolul) Hoboken (New Jersey): John Wiley & Sons, Inc. 1997. 24. o. ISBN 0-471-18041-6 Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ Edstrom 94. o.
- ↑ Final Judgement (angol nyelven). United States Department of Justice, 1995. augusztus 21. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
- ↑ InfoWorld (1990) 41. o.
- ↑ Albert Yu: Creating the Digital Future. (angolul) New York: Free Press. 1998. 145. o. ISBN 0-684-83988-1 Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ InfoWorld (1991) S83. o.
- ↑ Victor J. Tremblay – Carol Horton Tremblay: Industry and Firm Studies. (angolul) 4. kiadás. Armonk (New York): M. E. Sharpe. 2007. ISBN 978-0-7656-1723-1 Hozzáférés: 2022. február 19.
- ↑ Edstrom 99. o.
- ↑ Stuart J. Johnston – Laurie Flynn: Microsoft Tops $1 billion in 1990. InfoWorld, XII. évf. 31. sz. (1990. július 30.) 8. o. Hozzáférés: 2022. február 19.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Windows 3.0 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Lorenz: Lori L. Lorenz – R. Michael O’Mara: Windows 3 Companion. (angolul) Redmond (Washington): Microsoft Press. 1990. ISBN 0-936767-19-7 Hozzáférés: 2022. február 18.
- ↑ Edstrom: Jennifer Edstrom – Marlin Eller: Barbarians led by Bill Gates. (angolul) New York: Henry Holt and Company. 1998. ISBN 0-8050-5754-4 Hozzáférés: 2022. február 18.
- ↑ Multimedia Guide: Microsoft Windows Multimedia Authoring and Tools Guide. (angolul) Redmond (Washington): Microsoft Press. 1991. Hozzáférés: 2022. február 18.
- ↑ InfoWorld (1990): InfoWorld, 12. évf., 22. sz. 1990. május 28.
- ↑ InfoWorld (1991): InfoWorld, 13. évf., 42. sz. 1991. október 21.
- ↑ PC Magazine: PC Magazine, 10 évf., 4. sz. 1991. február 26.
További információk
[szerkesztés]- Amy Stevenson: Windows history: Windows 3.0 takes off (angol nyelven). Microsoft, 2018. január 25. [2020. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 17.)
A Microsoft Windows története | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| DOS-alapú | |||||||||
| Windows 9x | |||||||||
| Windows NT |
| ||||||||
| Windows IoT | |||||||||
| Windows Mobile | |||||||||
| Windows Phone | |||||||||
| Törölt projektek | |||||||||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
