For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for William Huggins.

William Huggins

William Huggins
John Collier festményén 1905-ben
John Collier festményén 1905-ben
Életrajzi adatok
Született1824. február 7.
London
Elhunyt1910. május 12. (86 évesen)
London (Tulse Hill)
SírhelyGolders Green Crematorium
Ismeretes mint
Nemzetiségangol angol
Állampolgárságbrit brit
HázastársMargaret Lindsay Huggins
IskoláiCity of London School
Pályafutása
SzakterületCsillagászat
Kutatási területAsztrofizika
Szakintézeti tagság
  • Royal Society elnöke (1900–1905)
  • Royal Physiographic Society in Lund
Szakmai kitüntetések
  • Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme 1867 (William Allen Millerrel közösen), 1885
  • Rumford-érem 1880
  • Copley-érem 1898
  • Henry Draper-érem 1901
  • Akadémiai tagság
  • Royal Society
  • Svéd Királyi Tudományos Akadémia
  • Göttingeni Tudományos Akadémia
  • Amerikai Tudományos Akadémia (American Academy of Arts and Sciences)
  • Accademia Nazionale dei Lincei
  • Orosz Tudományos Akadémia
  • Porosz Királyi Tudományakadémia
  • A Wikimédia Commons tartalmaz William Huggins témájú médiaállományokat.

    William Huggins (1897-től sir William Huggins) (London, 1824. február 7.London, 1910. május 12.) angol csillagász, az asztrofizika angliai megalapozója.

    Élete

    [szerkesztés]
    1910-ben
    Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

    1854-ben londoni otthonában magánobszervatóriumot rendezett be, és abban kezdetben asztrometriai megfigyeléseket végzett.

    1875-ben feleségül vette John Murray of Dublin lányát, Margaret Lindsay Murray-t, akit élénken érdekelt Huggins munkája, és mindenben segítette férjét. Közösen publikált műveiket Margaret Lindsay Huggins néven jegyezte.

    Munkássága

    [szerkesztés]

    Miután Kirchhoff és Bunsen 1859-ben felfedezte a színképelemzést, 1860-ban Huggins is tervezett és építtetett magának egy ilyen berendezést. Először gondosan megvizsgálta és lerajzolta 26 kémiai elem színképvonalait, majd 1864-től égi objektumok színképeit kezdte tanulmányozni — eleinte William Allen Millerrel, Miller halála (1870) után egyedül, majd 1875-től feleségével.

    Millerrel több mint 50 csillag spektrumát rögzítették. Kimutatták, hogy egyes „ködös” objektumok galaxisok, mások pedig fénylő gáztömegek. Elsőként elemezték egy planetáris köd — a Macskaszem-köd (NGC 6543 vagy Caldwell 6) — színképét (1864-ben). Ez utóbbiak sugárzásában kimutatták a hidrogént (1864). Elsőként állapították meg, hogy a fellángoló nova csillagok hidrogénfelhőt dobnak le magukról (1866). Az üstökösökben szénhidrogéneket mutattak ki (1868). A Doppler-effektus felhasználva elsőként becsülték meg[1] egy csillag (a Szíriusz) távolodásának sebességét (1868). Színképeik alapján megkülönböztették a csillagközi (hideg) ködöket a csillagok által frissen ledobott (forró) gázfelhőktől (1868).[2]

    A Nap színképében felismerte a kalcium jelenlétét. Pierre Jules César Janssen és Joseph Lockyer módszerével a hidrogén vörös fényében folyamatosan észlelte a Nap protuberanciáit. Csillag-spektroszkópokat szerkesztett, és elsőként kísérletezett a színképek fényképezésével.

    Főbb művei

    [szerkesztés]
    • Spectrum analysis, applied to the heavenly bodies (1866)
    • William Allen Millerrel (1866): On the Spectrum of a New Star in Corona Borealis. Proceedings of the Royal Society of London 15, 146–149.
    • On the spectr of some of the fixed stars and nebulae with an attempt to determine there from wether these bodies are moving towards os from the earth 1868)
    • Atlas of representative stellar spectra (feleségével, 1900)

    Összegyűjtött munkái: Scientific papers os Sir William and Lady Huggins (2 kötet, London, 1899, ill. 1909)

    Emlékezete

    [szerkesztés]

    Nevét viseli:

    • egy kráter a Holdon;
    • egy kráter a Marson;
    • a 2635 Huggins aszteroida a Naprendszer kisbolygó-övében

    Fordítás

    [szerkesztés]
    • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Huggins című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. meglehetősen pontatlanul — Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 147. ISBN 963 280 982 3
    2. Ábel Károly, 1870: A színkép-elemzés. Természettudományi közlöny 2. kötet. 16. füzet p. 311–333.

    Források

    [szerkesztés]
    {{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
    William Huggins
    Listen to this article

    This browser is not supported by Wikiwand :(
    Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
    Please download and use one of the following browsers:

    This article was just edited, click to reload
    This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

    Back to homepage

    Please click Add in the dialog above
    Please click Allow in the top-left corner,
    then click Install Now in the dialog
    Please click Open in the download dialog,
    then click Install
    Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
    then click Install
    {{::$root.activation.text}}

    Install Wikiwand

    Install on Chrome Install on Firefox
    Don't forget to rate us

    Tell your friends about Wikiwand!

    Gmail Facebook Twitter Link

    Enjoying Wikiwand?

    Tell your friends and spread the love:
    Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

    Our magic isn't perfect

    You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

    This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

    Thank you for helping!


    Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

    X

    Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?