Vodafone Magyarország
Hivatalos név	Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.
Rövid név	Vodafone
Jelmondat	Together we can
Típus	zártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva	1999. november 30.
Székhely	Budapest
Vezetők	Blénessy László (vezérigazgató)
Iparág	távközlés mobiltávközlés
Tulajdonos	Antenna Hungária (70,5%, 4iG), Corvinus Zrt. (29,5%, magyar állam) (2023–) Vodafone (1999–2023)
Termékek	feltöltős mobiltelefon
Magyar cégjegyzékszám	01-10-044159
A Vodafone Magyarország weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. egy telekommunikációs cég Magyarországon. Működését 1999-ben kezdte meg, miután megszerezte az ország harmadik GSM 900/1800 MHz-es engedélyét, és az első szolgáltató volt, amely a DCS-1800-as sávban működött Magyarországon. A Vodafone az ország második legnagyobb mobilszolgáltatója a Magyar Telekom mögött, megelőzve a Yettel Magyarországot; 2021 második negyedévében kb. 27%-os piaci részesedéssel rendelkezett.^[1]

A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben és 2022-ben Magyarország 47., illetve 54. és Közép- és Kelet-Európa 331., illetve 481. legnagyobb forgalmú vállalata.^[2][3]

2023 januárjában a 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 51, az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 49 százalékos tulajdonrésszel kivásárolta az anyacégtől, várhatóan a Vodafone márkanevet a 4iG Albán, és montenegrói telekommunikációs vállalatainál is használt "One" márkanévre cserélik. A 4iG 2023-ban a vállalat tulajdonhányadának 70,5%-ával, míg az állam 29,5%-ával rendelkezett a Yettel Magyarország részvényeivel kapcsolatos csere óta.^[4]

A Vodafone Magyarország mobilországkódja (MCC): 216, mobilhálózati kódja (MNC): 70 (nemzetközi hívószáma: +36 70).

A Vodafone Magyarország megjelenített neve: vodafone HU

A Vodafone GSM, GPRS, EDGE hálózatot üzemeltet 900/1800 MHz-en és HSDPA+ hálózatot 900/2100 MHz-en. A vállalat több mint 2600 aktív BTS (Base Transciever Station) állomással rendelkezik, és a 2011-es korszerűsítésnek köszönhetően a teljes hálózat alkalmas LTE átvitelre. A GSM hálózat 98,6%-ban, míg a 3G hálózat Magyarország 90,1%-át fedte le 2012 májusában

1999. július 7-én a V.R.A.M. és a Primatel alkotta konzorcium nyerte el a harmadik GSM 900/1800-as magyarországi engedélyt. A megállapodás 1999. november 30-i aláírását követően a konzorcium Vodafone márkanév alatt indította el hálózatát. A kezdeti években a Vodafone a fő versenytársak, a Westel (ma Telekom) és a Pannon GSM (ma Yettel) hálózatának tornyait használta, míg saját hálózata csak Budapesten és más nagyvárosokban volt elérhető. 2002 végére az ország 90%-át lefedték.

A szolgáltató indulásakor az Antenna Hungária 20% tulajdonrésszel rendelkezett a vállalatban. 2001-ben 30%-ra növelte a részesdését.

2002 júliusában a Vodafone bejelentette, hogy átalánydíjas GPRS-internetajánlatot tesz közzé, amely korlátlan internet-hozzáférést biztosít ügyfelei számára. 2003-ban a Vodafone megváltoztatta a szolgáltatás feltételeit és forgalmi korlátozásokat vezetett be, ami miatt sok ügyfél panaszt tett a szabályozó hatóságoknál. 2003. január 30-án a vállalat elindította a Vodafone live! szolgáltatást, és még ugyanebben az évben a Vodafone ügyfélköre meghaladta az 1 milliót.

2004 szeptemberében az Antenna Hungária Vodafone Magyarország Rt-ben meglévő részesedését eladta a Vodafone Internationalnek. 2004 decemberében a Vodafone megvásárolta a harmadik magyarországi 3G licencet az NHH 2004-es UMTS-tenderén.

2005-ben a Vodafone elindította a Vodafone Passport szolgáltatást, amely akkoriban 17 országban volt elérhető. 2005. december 16-án indították el az ország harmadik 3G hálózatát, amely csak Budapest belső kerületeiben volt elérhető. 2006 novemberében a vállalat új alternatívát kínált a vezetékes telefonálóknak. A Vodafone Otthon szolgáltatás lehetővé tette az ügyfelek számára, hogy egyetlen készülékkel kombinálják a vezetékes és a mobil távközlés előnyeit.

2007-ben a vállalat új, átalánydíjas, korlátlan internetszolgáltatást jelentett be a HSDPA-hálózaton. A feltételek később megváltoztak, és a Vodafone 5 GB/hó forgalom felett sávszélesség-korlátozást vezetett be. A GVH, a magyarországi versenyfelügyelet bírságot szabott ki a vállalatra. 2008-ban a Vodafone az UMTS-infrastruktúra beszállítójaként a Huawei-re váltott. 2008-ban a vállalat ingyenes hálózaton belüli szöveges üzeneteket vagy perceket kínált minden előre fizetett ügyfélnek, amennyiben 3000 forinttal vagy annál nagyobb összeggel töltötték fel egyenlegüket. Ugyanebben az évben a vállalat ingyenes hálózaton belüli szöveges üzeneteket vagy perceket kínált minden előre fizetett ügyfélnek.

A Vodafone Magyarország a Magyar Postával együtt 2009-ben indította el az első Postafon márkanév alatt működő MVNO-t Magyarországon. A szolgáltató ez idő tájt tesztelte az LTE technológiát Budapesten. Bevezette a Vodafone Plus postpaid csomagot is, amely a magyar piacon elsőként korlátlan hang- és szöveges szolgáltatásokat kínált.

A GVH 2010-ben a Vodafone-t és a T-Mobile-t is megbírságolta. Mindkét vállalat azt állította, hogy "a leggyorsabb mobil adathálózattal" rendelkezik az országban, anélkül, hogy erre észszerű bizonyítékot szolgáltatott volna.

2011-ben a Vodafone bejelentette hálózati infrastruktúrájának korszerűsítését. A hálózatmodernizációs folyamat 2012 márciusában fejeződött be. A Vodafone, miután további sávszélességet biztosított az E-GSM sávban, elindította az országos HSDPA+ hálózatot, amely nagyjából 9,5 millió ember számára érhető el az országban. A 21 Mbit/s sebességű HSDPA+ hálózat 2012 júliusától 2432 településen, míg a 42 Mbit/s sebességű DC-HSPA+ hálózat 101 településen, köztük Budapesten is elérhető lett. A teljes hálózat LTE-képes. 2012 októberében a Vodafone elindította az okostelefon-felhasználóknak szánt RED csomagjait korlátlan hívásokkal és szöveges üzenetekkel. 2012-ben ők voltak az első olyan szolgáltató a piacon, amely átalánydíjas tarifákat kínált.

2012-ben a Vodafone bejelentette, hogy 50%-os vegyesvállalatot hoz létre a Tescoval a Tesco Mobile elindítására. Ez a partnerség volt az első hivatalos együttműködés a két vállalat között a világon. Ugyanezen év decemberében 3G szolgáltatást indított a budapesti metró M2 és M3 vonalain.

2018-ban a Vodafone bejelentette a UPC Magyarország felvásárlását a Liberty Globaltól. A felvásárlás 2019-ben zárult le, 2020 áprilisában pedig a UPC márkanév kivezetésre került.

2020-tól a Vodafone az európai toronyüzletágát (a hálózati eszközök és az adótornyok teljes infrastruktúráját) kiszervezte a Vantage Towers nevű cégbe, így Magyarországon is ők üzemeltetik a hálózatot.^[5]

2022 augusztusában jelentette be a 4iG, hogy a magyar állammal közösen megvásárolják a Vodafone Magyarországot. A felvásárlás 2023. január 31-én zárult le, a vételár 660 milliárd forint volt. Az Antenna Hungária 51 százalékos irányító befolyást, a Magyar Állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos befolyást szerzett a cégben^[6][7][8] (az államnak az Antenna Hungárián keresztül is van 13,9% közvetett befolyása). A vásárláshoz az Antenna Hungária a Magyar Fejlesztési Banktól vett fel 425 millió euró hitelt, a tőkekövetelés 80 százalékának állami kezességvállalása mellett. Ez volt a legnagyobb vállalatfelvásárlás Magyarországon a rendszerváltás óta.^[9]

2023. március 20-án az Antenna Hungária (4iG Csoport) és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (Magyar Állam) között részvénycsere történt, melynek keretében az Antenna Hungária eladta a 25%-os részesedését a Yettel-ben a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek, azért cserébe, hogy 70,5%-osra növelje részesedését a Vodafone Magyarországban.^[10]

2007 októberében a Vodafone szponzori szerződést kötött a Magyar Vízilabda-szövetséggel és Kásás Tamással. A Vodafone Magyarország lett a szövetség főszponzora, amikor 2009-ben újabb négy évvel meghosszabbították a szponzori szerződést.

2010 és 2011 között a Vodafone Magyarország volt a Sziget Fesztivál főszponzora.

A Vodafone Csoport 2013-ban a korábban McLaren Mercedes néven futó Formula–1-es csapat főszponzora volt. A Vodafone 2010-ben nyitotta meg Budapesten Európa első Vodafone McLaren Mercedes üzletét. Ugyanebben az évben a Vodafone lehetővé tette azt is, hogy a 2010-es Magyar Nagydíj alatt a Pick Szeged logója megjelenjen a McLaren Formula–1-es autóin. 2012. május 1-jén a Vodafone Budapest utcáira hozta a Formula–1-et. A Vodafone 2012. május 1-jén Budapest utcáira hozta a Formula–1-et. Jenson Button a Vodafone Magyarország "Raise your game" hétvége keretében mutatta meg, milyen az, amikor 172 km/h sebességgel hajt a belvárosi sugárúton.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vodafone Hungary című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.