Világélelmezési Program
| Világélelmezési Program | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1961. december 19. |
| Székhely | Róma ( é. sz. 41° 49′ 19″, k. h. 12° 24′ 28″41.821894°N 12.407794°E) |
| Vezető | Cindy McCain |
 Világélelmezési Program
Pozíció Róma térképén
| |
| é. sz. 41° 49′ 19″, k. h. 12° 24′ 28″41.821894°N 12.407794°EKoordináták: é. sz. 41° 49′ 19″, k. h. 12° 24′ 28″41.821894°N 12.407794°E | |
| A Világélelmezési Program weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Világélelmezési Program témájú médiaállományokat. | |
A Világélelmezési Program (angol: World Food Programme, röviden WFP) [a] az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó része, mely a világ legnagyobb, az éhezés ellen küzdő és az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó humanitárius szervezete.[1] 1961-ben alapították, székhelye Rómában van, és ezen kívül a világ 80 országában vannak irodái. A hivatalos adatok alapján a WFP minden évben 91,4 millió embernek segít 83 országban.[2] 2019-ben már 88 ország 97 millió lakosán segítettek, mely adatok rekordnak számítanak 2012 óta,[3] tevékenységük kétharmadát pedig konfliktus zónákban fejtik ki.[4]
A sürgősségi ételadományokon kívül a szervezet rehabilitációval, fejlesztési segélyekkel foglalkozik, valamint azon is ügyködik, hogy az élelmiszerlánc minél ellenállóbb legyen a klímaváltozással és a politikai instabilitásokkal szemben.[5] Az ENSZ Fejlesztési csoportjának egyik végrehajtó tagja,[6] mely csoport kollektíven felel a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáért, és a második cél értelmében 2030-ra meg akarják szüntetni az éhezést.[7]
Mivel segített a konfliktuszónában élelmiszersegélyekkel, ezért 2020-ban ez a szervezet kapta a Nobel-békedíjat.
Története
[szerkesztés]A WFP-t 1961-ben hozták létre[8] az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet 1960-as konferenciája után, ahol George McGovern, az amerikai Food for Peace igazgatója azt javasolta, hozzanak létre egy multilaterális élelmezési segélyprogramot. A WFP az első segélyprogramját a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet vagy Food and Agriculture Organization) és a közgyűlés segítségével 1963-ban indította el, mikor egy hároméves kísérleti program keretében Vádi-Halfa núbiai lakóit támogatták Szudánban. A sikert látva a programot 1965-ben kiterjesztették.[9]
Előzmények
[szerkesztés]A WFP tevékenysége a fenntartható fejlődési célok teljes spektrumát lefedi,[7] mivel az élelmiszerhiány, az éhség és az alultápláltság egészségügyi gondokat okoz, mely olyan fenntarthatósági célokat is érint, mint az oktatás, a munkavégzés vagy a szegénység, melyek a lista nyolcadik, negyedik illetve első helyén állnak[7]
A 2020-as Covid19-pandémia és az ezzel együtt járó lezárások nagy súlyt helyeztek a mezőgazdasági termelésre, mert felborult a világot átfogó érték- és ellátási láncolat. Ez felerősítette az alultápláltsággal és ehhez kapcsolódóan az élelmiszer-ellátással kapcsolatos aggodalmakat.[10] Emiatt "2020-ban 132 millió fővel többen érintettek az alultápláltságban."[11]
Finanszírozás
[szerkesztés]A WFP működése a világ kormányainak, vállalatainak és magánszemélyeinek önkéntes adományozásain alapszik, melyek közül a legnagyobb rész a kormányoké.[12] 2018-ban összesen 7,2 milliárd USD-vel gazdálkodtak, melyből a legtöbbet az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió biztosította. (2,5 illetve 1,1 milliárd dollárral) Ezek legnagyobb részét a konfliktuszónákban élők megsegítésére adományozták, így kevesebb pénz maradt a kisebb súlyú veszélyhelyzetekre, valamint stratégiai fejlesztésre.[13]
Szervezet
[szerkesztés]Vezetőség és személyzet
[szerkesztés]
WFP élén egy vezetői testület áll, melynek mindegyik tagját a 36 tagállam egyike jelöli ki. David Beasley, aki korábban az amerikai Dél-Karolina kormányzója volt, 2017. márciusban lett kinevezve a FAO igazgatója és az ENSZ főtitkára mellé a szervezet élére, mely kinevezés öt évre szól. Ő irányítja a szervezet Rómában székelő titkárságát. Az Európai Unió a szervezet állandó megfigyelője, és mint nagy adományozó, részt vesz a végrehajtó testület munkájában.[14] 2018-ban, a WFP-nek 17.000 (azaz tizenhétezer) dolgozója volt.[15]
Logisztikai klaszter
[szerkesztés]A Logisztikai Klaszter[16] egy ügynökségek felett álló humanitárius koordinációs mechanizmus, melynek elődleges célja a sürgős kérésekre adott válasz biztosítása. A 11 szektorális koordinációs testület egyikeként az ENSZ Közgyűlésének 1991. decemberi 46/182 számú határozatával jött létre, jogkörét pedig a 2005-ös Humanitárius Reform keretében kibővítették.
A logisztikai klaszter információ menedzsmenti és koordinációs feladatokat lát el, mellyel segíti a döntéshozatalt, és javítja a humanitárius kérésekre adott válaszok kiszámíthatóságát és időbeliségét. Ahol szükséges, a Logisztikai Klaszter hozzáférést biztosít a közös logisztikai szolgáltatásokhoz. Mivel itt van szakértői csapat, mely ért a humanitárius logisztikához, a szervezetet választotta ki az IASC mint a Logisztikai Klaszter irányítóját. A WFP ad hátteret a Globális Logisztikai Klasztert támogató csapatnak, melynek szintén Rómában van a központja. Ezen kívül a WFP az "utolsó erőforrások biztosítója" olyan esetekben, mikor kritikus hiba van a humanitárius válaszban.[17]
Tevékenységek
[szerkesztés]
Programok
[szerkesztés]2008-ban a WFP koordinálta az ötéves Purchase for Progress (P4P) pilot projektet. A P4P feladata, hogy a kistermelők is hozzáférhessenek a mezőgazdasági piacokhoz, és versenyképes szereplők lehessenek ott. A program végül Afrika, Ázsia és Latin-Amerika 20 országába jutott el, és 800.000 farmernek segített a mezőgazdasági termelés növekedésében, a szüret utáni kezelésben, a minőségbiztosításban, a csoportos marketingben, a mezőgazdasági finanszírozásban és a szerződéskötésben. A projekt eredményeképp 366.000 (azaz háromszázhatvanhatezer) tonna élelmiszert gyártottak, és a kisgazdáknak összesen 148 millió USD bevétele lett.[18]
2010-ben a WFP a 2010-es haiti földrengésre válaszul csak a nőknek osztott élelmiszersegélyt. Emögött majdnem fél évszázados tapasztalat húzódott meg, hogy ha csak nőknek adnak segélyt, akkor azt a háztartáson belül egyenlőbben osztják szét. 71 országban iskolai ellátást és/vagy hazaviteli programot szerveztek, ezzel azt akarták elérni, hogy a gyerekek jobban fókuszáljanak a tanulásra, illetve a szülők nagyobb arányban küldjék őket iskolába.[19]
2017-ben a WFP elindította a Building Blocks programot, amely a Szíriából Jordániába menekülteknek pénzbeli segítséget nyújtott. A projekt blockchain technológiát alkalmaz, hogy digitalizálják a személyazonosságukat, és a menekültek szemscannelés után megkaphassák az élelmiszert.[20]
2020-ban a WFP több mint 12 millió jemenit élelmezett egy hónapon keresztül, akiknek 80%-a, a húti erők által ellenőrzött területen élt.[21]
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ franciául: Programme alimentaire mondial; spanyolul: Programa Mundial de Alimentos; olaszul: Programma alimentare mondiale; arabul: برنامج الأغذية العالمي, barnamaj al'aghdhiat alealami; oroszul: Всемирная продовольственная программа, Vsemirnaya prodovol'stvennaya programma; kínaiul: 联合国世界粮食计划署, Liánhéguó shìjiè liángshí jìhuà shǔ
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ WFP: Mission Statement. WFP. [2016. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 2.)
- ↑ Overview Archiválva 2018. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben.. WFP.org. Retrieved 19 November 2018
- ↑ Overview (angol nyelven). www.wfp.org . (Hozzáférés: 2020. október 10.)
- ↑ CNN, Rob Picheta: World Food Programme was created as an experiment. It sent food to 97 million last year. CNN . (Hozzáférés: 2020. október 9.)
- ↑ Country Capacity Strengthening | World Food Programme. www.wfp.org . (Hozzáférés: 2020. október 10.)
- ↑ The organization has been awarded the Nobel Peace Prize 2020 for its efforts to combat hunger, for its contribution to bettering conditions for peace in conflict-affected areas and for acting as a driving force in efforts to prevent the use of hunger as a weapon of war and conflict Executive Committee Archiválva 2011. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Undg.org. Retrieved on 15 January 2012
- ↑ a b c Zero Hunger. World Food Program . [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
- ↑ UN Food Programme – History. World Food Program. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
- ↑ Elga Zalite: World Food Programme – An Overview. Stanford University Library . [2020. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
- ↑ Gulseven, Osman (2020. július 30.). „How the COVID-19 Pandemic Will Affect the UN Sustainable Development Goals?” (angol nyelven). SSRN Electronic Journal. DOI:10.2139/ssrn.3592933. ISSN 1556-5068. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
- ↑ UN/DESA Policy Brief #81: Impact of COVID-19 on SDG progress: a statistical perspective | Department of Economic and Social Affairs (amerikai angol nyelven). www.un.org , 2020. augusztus 27. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
- ↑ Funding and donors. www.wfp.org . [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
- ↑ WFP – Year in review 2018. publications.wfp.org . [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
- ↑ European Union. [2016. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 17.)
- ↑ WFP – Year in review 2018. publications.wfp.org . [2019. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
- ↑ Logistics Cluster. Logistics Cluster. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
- ↑ Logistics Cluster (angol nyelven). logcluster.org . [2017. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
- ↑ Purchase for Progress: Reflections on the pilot, February 2015 Archiválva 2016. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.. WFP.org. Retrieved 8 April 2015.
- ↑ Contributions to WFP: Comparative Figures and Five-Year Aggregate Ranking. United Nations World Food Programme , 2020. április 19. [2020. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Juskalian, Russ: Inside the Jordan refugee camp that runs on blockchain (amerikai angol nyelven). MIT Technology Review . [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ 'Yemen: World Food Programme to cut aid by half in Houthi-controlled areas', BBC, https://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-52239645 Archiválva 2020. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
