Vernazza (Vernassa)
Vernazza látképe
Vernazza címere
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Liguria
Megye	La Spezia (SP)
Rang	község
Frazionék	Corniglia, Drignana, Muro, Prevo, San Bernardino
Polgármester	Vincenzo Resasco
Védőszent	Antiokheiai Szent Margit
Irányítószám	19018
Körzethívószám	0187
Forgalmi rendszám	SP
Népesség
Teljes népesség	729 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	167 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	80 m
Terület	12,28 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 08′ 07″, k. h. 9° 41′ 02″44.135161111111, 9.683852777777844.135161°N 9.683853°EKoordináták: é. sz. 44° 08′ 07″, k. h. 9° 41′ 02″44.135161111111, 9.683852777777844.135161°N 9.683853°E
Elhelyezkedése La Spezia térképén
Vernazza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vernazza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto)
Világörökség
Vernazza központja
Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, IV, V
Felvétel éve	1997
Elhelyezkedése
Vernazza Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 08′ 07″, k. h. 9° 41′ 02″44.135161111111, 9.683852777777844.135161°N 9.683853°E

Vernazza (liguri dialektusban Vernassa) község (olaszul comune) Olaszországban, Liguria régióban, La Spezia megyében. 1997 óta a közeli Palmaria, Tino és Tinetto szigetekkel, valamint a Cinque Terre többi településével együtt az UNESCO világörökségének része.

A Ligur-tenger keleti partján fekszik egy rövid patak szurdokvölgyében valamint az annak torkolatában kiugró fok területén. A Cinque Terre egyik települése, Monterosso al Mare és Corniglia között található. Ez utóbbi közigazgatásilag Vernazzához tartozik.

A település eredete valószínűleg a rómaiak idejére nyúlik vissza. A 10. század elejére épült ki a mai fekvéséhez képest távolabb, a szárazföld belsejében. Fontos kikötő volt, a Da Passano, Pònzo és Fieschi családok birtoka, majd 1276-tól a Genovai Köztársaság része. Ezt követően helyeződött át a település központja a tengerpartra. A házsorok erődként védték a stratégiailag fontos kikötőt, amelyik a genovaiak egyik fontos támaszpontja volt a pisaiakkal folytatott tengeri háborúkban. 1818-ban a Szárd Királyság, majd 1861-ben az Olasz Királyság része lett.

1997 óta a közeli Palmaria, Tino és Tinetto szigetekkel, valamint a Cinque Terre többi településével együtt az UNESCO világörökségének része. A bizottság indoklása szerint a kelet-liguri Riviéra, Cinque Terre és Porto Venere között egy kiemelkedő értékű kulturális helyszín, egy rendkívül festői táj, amely az ember és természet harmonikus kölcsönhatásának révén jött létre és amely évezredek óta jól szemlélteti az a hagyományos életformát, ami napjainkban is meghatározza az itt élő közösségek társadalmi és gazdasági életét.^[2]

A népesség számának alakulása:

• a 14. században, gótikus stílusban megépült Santa Margherita d’Antiochia-templom
• a 18. században alapított minorita kolostor
• a 11. századi Belforte erőd és őrtorony, amely a kikötő biztonságát hivatott szolgáni

1. ↑ https://demo.istat.it/?l=it
2. ↑ Decision - 21COM VIII.C - Inscription: Portovenere, Cinque Terre, and the Islands (Palmaria, Tino and Tinetto) (Italy) (angol nyelven). World Heritage Convention. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. november 9.)

• Mariotti, Mauro. Cinque Terre, 2008 (olasz nyelven), Genova: Edizioni Servizi Editoriali s.a.s.. ISBN 978-88-89384-35-0 

A Wikimédia Commons tartalmaz Vernazza témájú médiaállományokat.

• Vernazza a világörökség honlapján

Sablon:Olaszország világörökségi helyszínei m v sz Olaszország világörökségi helyszínei
	Természeti	Lipari-szigetek · Dolomitok · Etna  · Monte San Giorgio[1]  · A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei[2]  · Az Észak-Appenninek evaporit karszt-barlangjai
	Kulturális	A Camonica-völgy sziklarajzai · A Santa Maria delle Grazie-templom és domonkosrendi kolostor Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című festményével · Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő, területenkívüli jogokkal rendelkező terület és a San Paolo fuori le mura-bazilika · Firenze történelmi központja · Velence és lagúnája · A pisai Dóm tér · San Gimignano történelmi központja · Sassi di Matera · Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái · Siena történelmi központja · Nápoly történelmi központja · Crespi d’Adda · Ferrara történelmi központja és a Pó torkolata · Castel del Monte · Alberobellói trullók · Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei · Pienza városának történelmi központja · A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel  · A Savoyai királyi család rezidenciái (Torino) · A padovai botanikus kert · Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) · A dóm, a Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande Modenában · Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei · Amalfi-part · Agrigento régészeti lelőhelyei  · Villa Romana del Casale (Piazza Armerina) · Su Nuraxi di Barumini, Szardínia · Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika · A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor · Urbino történelmi központja · Villa Adriana · Verona városa · Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek · Villa d’Este · A Val di Noto késő barokk városai (Délkelet-Szicília) · Piemont és Lombardia szent hegyei (Sacri Monti) · Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai · Val d’Orcia · Siracusa városa és Pantalica nekropolisza  · Genova: Le Strade Nuove és a Palazzi dei Rolli · Mantova és Sabbioneta · Az Albula-vasút Albulában és a Bernina kultúrtáj[1] · Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében[3] · Langobárd emlékek Itáliában · Medici-villák és kertek · Piemonti borvidékek: Langhe-Roero és Monferrato · Az arab-normann Palermo, és Cefalù és Monreale székesegyházai · Ivrea, a 20. századi ipari város · 16–17. századi velencei védművek[4] · Padova 14. századi freskói · Bolognai árkádok · Via Appia
	Javasolt	Európai papírmalmok · A görög-bizánci kultúra emlékei a korai és késői középkorból  · Chianti Classico villagazdaság-rendszere  · Marche történelmi színházai  · Szardínia nuraghe építményei  · Az Alpone-völgy eocén kori tengeri fosszília lelőhelye  · A történelem előtti Szardínia művészete és építészete  · A Via Francigena olaszországi szakasza  · A mediterrán Alpok  · Civita di Bagnoregio kultúrtája  · Középkori benedek-rendi kolostorok  · A Mont Blanc tömbje  · A Maggiore-tó és az Orta-tó vidéke  · Hanbury Botanikus Kert  · Orvieto  · A pápai nemesség villái  · Salento és a barokk Lecce  · A stilói katholikon és bazilita bizánci épületegyüttesek  · A Maddalena-szigetvilág és a Bonifaciói-szoros  · Motya és Lilibeo a pun civilizáció Itáliában  · A Flegrea-térség talajszintváltozásai  · A Marmore-vízesés és Valnerina kolostorépítményei valamint vízgazdálkodási emlékei  · Pelagos Menedék a tengeri emlősök védelmére a Földközi-tengeren  · Asinara-sziget  · Sulcis-Iglesiente  · Carrara márványlelőhelye  · A legelőváltó pásztorkodás útvonalai  · Volterra és kultúrtája  · Az Aniene-völgy és a Villa Gregoriana Tivoliban  · Murgia-fennsík  · A történelem előtti Puglia karsztbarlangjai  · Alessandria erődje
↑ a b Svájccal közös ↑ Több országgal közös ↑ Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Svájccal és Szlovéniával közös ↑ Horvátországgal, Meontenegróval közös