Vallónia főbb bányatelepei
Világörökség
Bois du Cazier
Adatok
Ország	Belgium
Világörökség-azonosító	1344 1344rev
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, IV
Felvétel éve	2012
Elhelyezkedése
Vallónia főbb bányatelepei Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 26′ 07″, k. h. 3° 50′ 18″50.43527778, 3.83833333350.435278°N 3.838333°EKoordináták: é. sz. 50° 26′ 07″, k. h. 3° 50′ 18″50.43527778, 3.83833333350.435278°N 3.838333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vallónia főbb bányatelepei témájú médiaállományokat.

Vallónia főbb bányatelepei 2012 óta az UNESCO négy helyszínt magába foglaló kulturális világöröksége Belgiumban. A Hainaut és Liège tartományokban fekvő Grand-Hornu, Bois-du-Luc, Bois du Cazier, és Blegny-Mine telephelyek Európa legkorábbi és legnagyobb szénbányái közé tartoztak, egyben a 19. század eleje és a 20. század második fele közötti belga szénbányászat legjobban megőrzött területei.^[1] A négy helyszín számos műszaki és ipari emléket őriz mind a felszíni, mind a földalatti szénbányászatról, a bányákhoz kapcsolódó ipari építészetről, továbbá a munkáslakások és a bányavárostervezés kialakulásához kapcsolódó társadalmi és emberi értékekről. A vallon szénmedence bányái az ipari forradalom emblematikus elemei az európai kontinensen.

Vallóniában egykor több száz szénbánya működött, legtöbbjük infrastruktúrája kisebb-nagyobb mértékben megsemmisült. A világörökségi emlékek közé az a négy telephely került 2012-ben, amelyek a legjobb állapotban fennmaradtak és ahol a bányaipar 19. és 20. század fejlődésének teljes folyamata végigkövethető: az európai ipari forradalom korai emlékeitől egészen az ipar és a város integrált együttesének utópisztikus építészetéig. Ez a négy vallon szénbánya az ipari forradalom technikai, társadalmi és városi innovációinak példaértékű bizonyítéka, amely hozzájárult ahhoz is, hogy Belgium a tömegiparból származó interkulturalizmus egyik legfontosabb helyszínévé vált.^[2]

Belgium egyetlen jelentős természeti kincse az Ardennek hegyei alatt található szén és vasérc volt, amelynek bányászata az ipari forradalom idején robbanásszerű terjeszkedésnek indult. A 19. század elejére a bányaipar és a szénre támaszkodó nehézipar képezte Belgium gazdaságának alapját. A bányászat és ipari terjeszkedés nagy része egy 170 km hosszú, 3–15 km széles földsávban, az "ipari völgy"-ben (franciául: sillon industriel) folyt, ahol ma Vallónia legnagyobb városai találhatóak.

A 20. században a belga bányászati ágazat hanyatlásnak indult, mert a bányák könnyen kitermelhető részei ekkorra már kimerültek, és a munka egyre költségsebbé vált. Bár a második világháborút követő időszakban kb. 100 000 bányászt foglalkoztattak Belgiumban, 1982-ben az utolsó vallóniai szénbánya is bezárta kapuit. A legutolsó szénbánya a flandriai Limburg tartományban 1992-ig működött. A világörökségi bányatelepek az egykori sillon industriel részei voltak. Ma mindegyik múzeum, ipari műemlék.

Név	Kép	Elhelyezkedés	Leírás
Grand-Hornu		Hornu, Hainaut (tartomány)	A szénbányászathoz kapcsolódó ipari épületegyüttes és a munkások számára épített lakóterület a várostervezés egyik első példája a 19. század első feléből. A világ egyik legrégebbi munkástelepülése.
Bois-du-Luc		Houdeng-Aimeries, Hainaut (tartomány)	Ez Európa egyik legrégebbi szénbányája, ahol már a 17. században megkezdődött a kitermelés és 1973-ban zárt be. A helyszín ökomúzeum, melyhez számos 1838 és 1919 között emelt épület tartozik.
Bois du Cazier		Marcinelle, Hainaut (tartomány)	Az 1822 és 1967 között működő szénbánya, leginkább egy 1956-os nagy bányakatasztrófa helyszíneként ismert, amelyben 262 bányász, többségében olasz migráns munkás vesztette életét.
Blegny-bánya		Blegny, Liège (tartomány)	Jelentős szénbánya Kelet-Belgiumban; 1980-ban ez volt az utolsó, amely bezárt a tartományban.

• Ipari régészet
• Ipari Örökségek Európai Útvonala

Sablon:Belgium világörökségi helyszínei m v sz Belgium világörökségi helyszínei
	Kulturális	Flamand beginaudvarok A Le Canal du Centre négy hajóemelője és környéke, La Louvière és Le Rœulx La Grand-Place Belgium és Franciaország középkori harangtornyai (Franciaországgal közös) Neolitikus tűzkőbányák Spiennes-nél Brugge történelmi óvárosa A tournai-i Notre Dame-katedrális Victor Horta épületei Brüsszelben A Plantin–Moretus ház-műterem-múzeum épületegyüttes Stoclet-ház Vallónia főbb bányatelepei Le Corbusier építészeti munkái (közös Belgiummal, Franciaországgal, Indiával, Japánnal, Németországgal, Svájccal) Jóakarat-kolóniák (Hollandiával közös) Az első világháború temetői és emlékhelyei (Franciaországgal közös)
	Természeti	A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei (több országgal közös)
	Javasolt	Neandervölgyi ősember lelőhelyek Vallóniában Notre-Dame à La Rose-kórház, Lessines Hoge Kempen ipari táj Szent Hubert Királyi Galériák Henry van de Velde munkássága A brüsszeli Igazságügyi Palota Hohes Venn A Bavay és Tongeren közötti római út A liège-i Hercegpüspöki Palota A waterlooi csatatér Waterlooi csata panorámaképe A Maas menti citadellák Gent történelmi központja Antwerpen történelmi központja Leuveni Katolikus Egyetem