VI. Ibiranu Ugarit királya az i. e. 13–12. század fordulóján. Apja, III. Ammistamru hosszú ideig uralkodott, így Ibiranu a hatalomátvétel idején már legalább középkorú volt. Ibiranu uralkodásának kezdetét viszonylag jól lehet kronologizálni, mivel Hattuszaszban akkor III. Arnuvandasz uralkodott, aki mindössze két évig volt Hatti Nagykirálya.^[1] Egyes kutatók ugyan feltételezik, hogy az RS 34,165 számú ugariti levelet Ibiranu írta III. Tudhalijasznak (ez a levél az egyik fő forrása a nihrijai csatának), ez esetben jó két évtizeddel korábban léphetett volna trónra.

Az bizonyos, hogy Kargamis alkirálya, I. Ini-Teszub még III. Tudhalijasz idején vett részt Ugarit és Amurru viszályának rendezésében. Ez III. Ammistamru feleségének, Ehli-Nikalnak és idősebb fiának, Utri-Szarrumának lázadása volt, amelynek során a feleség és a trónörökös száműzetésére került sor. Ez tette lehetővé Ammistamru fiatalabb, másik feleségétől származó fiának, Ibiranunak a trónöröklést. III. Arnuvandasz idejéből származik azonban az a levél, amely felszólítja Ibiranut, hogy trónra lépése alkalmából – ha már személyesen nem akarja tiszteletét tenni Hattuszaszban – legalább egy követet küldjön a kötelező látogatásra. Ugyanakkor felszólítja arra is, hogy teljesítse katonai kötelezettségeit Hatti felé, vagyis addig ez nyilván nem történt meg.^[2] Ez egyszerre mutatja Hatti gyengeségét és Ugarit függetlenedő politikáját is.

„A Nap (III. Tudhalijasz vagy III. Arnuvandasz!) nagyon dühös ezen ügy miatt. Siess követet és ajándékot küldeni nekem.”

A levelet Takuhlu, az ugariti követ kézbesítette. Ugarit és Hatti viszonya Ibiranu alatt még tovább romlott, olyannyira, hogy Talmi-Teszubnak fegyverrel kellett kikényszerítenie az ugariti vazallusi kötelességek teljesítését. A kargamisi alkirály seregeinek felvonulása elegendő volt ahhoz, hogy Ibiranu megígérje a követelések teljesítését, de ameddig lehetett, késleltette azokat.

• Hittites.info
• Sibylle von Reden: Ugarit und seine Welt. Gustav Lübbe Verlag, ISBN 3404641299, S. 314-317.