Vólosz (Βόλος)
Vólosz kikötője
Közigazgatás
Ország	Görögország
Régió	Thesszália
Prefektúra	Magniszía
Jogállás	város
Polgármester	Achileas Beos
Irányítószám	38x xx
Körzethívószám	2421
Testvérvárosok	Lista Antofagasta Batumi (2007. július 29. – ) Le Mans Pleven (2015. augusztus – ) Rosztov-na-Donu Szendrő
Népesség
Teljes népesség	85 803 fő (2021)[1]
Népsűrűség	2,979 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0-5 m
Terület	27,678 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 39° 21′ 40″, k. h. 22° 56′ 33″39.361111111111, 22.942539.361111°N 22.942500°EKoordináták: é. sz. 39° 21′ 40″, k. h. 22° 56′ 33″39.361111111111, 22.942539.361111°N 22.942500°E
Vólosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vólosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vólosz város Görögország központi részén, Thesszália régióban, Magniszía prefektúra székhelye.

A város a Pagaszitikósz-öböl partján épült a Pílio-hegység lábánál, amely a görög mitológia szerint egykoron a kentaurok földje volt. A hegység legmagasabb pontja 1651 méter magas. Vólosz a 200 000 lakosú Thesszália, Görögország legnagyobb mezőgazdasági területének az egyetlen tengeri kijárata. A város környékén található az Északi-Szporádok nevű szigetcsoport. Vóloszhoz a legközelebbi nagyobb sziget Szkíathosz.

A modern város az antik Démétriász, Pagazéasz és Lolkhósz települések összevonásából született. Démétriász I. Démétriosz makedón királyról kapta a nevét, aki a település megalapítója volt. Lolkhósz Iaszón mitológiai hős lakhelye volt a görög mondák szerint. Vólosz környékén fekszik Dimíni település romjai, amely időszámításunk előtt 4000-1200-ig létezett. A települést kőkorszaki telepesek alapították, majd a mükénéiek semmisítették meg. Vólosz a bizánci időkig a Gólkosz, később a Gólosz nevet viselte. A Bizánci Birodalom idején kapta a település a Vólosz nevet. Később Vólosz is az Oszmán birodalom része lett.

A görög szabadságharc alatt az ideiglenes görög kormány Vóloszban tartotta székhelyét. Az orosz–török háborúkat lezáró San Stefanó-i béke értelmében a város Szalonikivel együtt Bulgária része lett, majd a Berlini kongresszus után a város ismét ottomán kézre került. A Balkáni háborúk után a város visszakerült Görögországhoz.

Vólosz napjainkban Thesszália egyik ipari és turisztikai központja. A város nemrégiben feljavított kikötője mind szolgálja a kereskedelmet és a turizmust is. A turistákat elsősorban Vólosz közelében található Pélion-hegy vonzza, mert a legenda szerint ez a hegy volt lakhelye Kheirónnak, a bölcs kentaurnak és családjának. A Vólosz környékén elhelyezkedő strandok szintén a turisták kedvelt célpontjai. A város ezen kívül átutazóul szolgál, hiszen innen lehet hajóval a leggyorsabban eljutni az Északi-Szporádok szigetcsoport valamely szigetére.

Vólosz nevezetességeihez tartozik a tengerparton található Szent Konsztantin bazilika, az Archeológiai Múzeum és a Görög Nemzeti Vasúti Múzeum. A városban található emellett a Thesszáliai Egyetem is.

A napjainkban is tart Lárisza és Vólosz közti rivalizálás. Vólosz akkor haragította magára Thesszália fővárosát, mikor Vóloszban elterjedt vicc lett a következő: "Mi a legnevezetesebb emlékmű Láriszában? Hát a Vólosz felé mutató közlekedési tábla..." A vicc azon alapul, hogy a vólosziak szerint Lárisza túl büszke műemlékeire és kulturális helyszíneire.

• 
  Vólosz panorámája
• 
  Hajó Vólosz közelében

• - Le Mans, Franciaország
• - Pleven, Bulgária
• - Rosztov-na-Donu, Oroszország
• - Szendrő, Szerbia
• - Szocsi, Oroszország

A Wikimédia Commons tartalmaz Vólosz témájú médiaállományokat.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Volos című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.