A vízjel olyan jel, pontosabban bordázat, amely főleg papírok, postabélyegek, bankjegyek, értékpapírok utánzás, hamisítás elleni védelmének egyik fontos eszköze. Ha a papírlapot világosság felé tartjuk, szabad szemmel láthatóvá válik a vízjel, amely sem a nyomtatást, sem az írást nem zavarja. Napjainkban az elektronikus képek megjelölését is értik alatta.

Már a 13. század óta használják a papíranyagba pép állapotában sajtolással bevitt ábrákat, amelyek helyén a papírt elvékonyítják. A legkorábbi fennmaradt vízjel 1282-ből Bolognából származik. Eredetileg mesterjel volt. Egyes államokban mintegy márkajelzésként tették kötelezővé a használatát. Magyarországon 1900-ban írták elő a papírgyáraknak a védjegyként bejegyzett vízjel használatát. Ma gyári vízjelnek nevezzük, ilyen például a Diósgyőri Papírgyár makkos védjegye, amely kivételesen magyar postabélyegeken is feltűnik.

Hagyományos védelmi eszköz, ma főleg egyéb eszközökkel (pl. fémszál, hologram) kombinálva alkalmazzák.

Bélyegeken már kezdetektől fogva alkalmazták: az első bélyegnél (Black Penny, 1840) már előfordult. A magyar postabélyegek túlnyomó része 1881 és 1962 között vízjeles papírra készült. Azóta vízjelet nem alkalmaznak.

A magyar postabélyegek vízjelei

• 1881 előtt a magyar bélyegeken nem alkalmaztak vízjeleket.
• A bélyegvízjeleken kívül egyes bélyegek gyári vízjelet és/vagy számvízjelet is tartalmaznak.
• 1881 és 1962 között mindegyik magyar bélyeg vízjeles papírra készült, kivéve
  • Jókai (1925)
  • Sport (1925)
  • Alkotmány II. (1949) (gyári vízjellel)
  • Felszabadulás (1950) (gyári vízjellel)
  • 1949 és 1952 közötti réznyomatú bélyegek.
• A vízjelek fajtáit római számmal jelöljük:
  • I. vízjel: kr betűk egymást metsző ellipszisben
  • II. vízjel: nagy korona egymást metsző ellipszisben
  • III. vízjel: nagy korona egymást metsző körökben
  • IV. vízjel: kis korona.
  • V. vízjel: korona elölnézetben, fekvő kereszttel (1908)
  • VI. vízjel: korona elölnézetben (1909)
  • VII. vízjel: kettős kereszt
  • VIII. vízjel: négyszeres kettős kereszt (csillagkereszt)
  • IX. vízjel: szabadon álló kettős kereszt
  • X. vízjel: kettős kereszt címerábra
  • XI. vízjel: Kossuth-címer
  • XII. vízjel: ötágú nagy csillag
  • XIII. vízjel: ötágú kis csillag.
• Egy-egy vízjel többféle helyzetben, illetve állásban fordulhat elő.

• Bér Andor, Fogarasi Barna, Gazda István, Surányi László. Bélyeglexikon. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). 651-654. o. ISBN 963 282 031 2
• Papíripari lexikon. Főszerk. Dr. Vámos György. Budapest: Műszaki. 1980. 29 és 38. o. ISBN 963 10 3022 9  
• Id. Gazda István: A bélyeg világtörténetéből. Utazás a filatélia klasszikusai között. CD melléklettel. Bp., 2015. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 263 p.

• Mares Valéria: Diósgyőri vízjelek, 1782–1982; PNYME, Bp., 1982 (Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság közleménye)
• Pelbárt Jenő: A digitális Magyar Vízjel Adatbank (MVA) célja, szerepe, dokumentációs és keresőrendszere; s.n., s.l., 2005
• Pelbárt Jenő: Levéltári vízjeltitkok. Hétszáz év papír- és vízjelkincse a Magyar Országos Levéltárban; MOL–Grafon, Bp.–Nagykovácsi, 2010
• Pelbárt Jenő: Magyar részvény-vízjelek, 1795–1949; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2012
• Pelbárt Jenő: Teplic papírmalom vízjelvilága; előszó Diószegi György Antal; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2013
• Pelbárt Jenő: A Vizsolyi Biblia vízjelei; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2015
• Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok vízjeleinek gyűjteménye. 16-19. század, 1545–1868; magánkiad., Bp., 2016
• Pelbárt Jenő: A reformáció jelképei a magyar fehér művészetben; Magyar Papírmúzeum, Bp., 2017
• Pelbárt Jenő: Rigler-vízjelek; Magyar Papírmúzeumért Alapítvány, Bp., 2018

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízjel témájú médiaállományokat.

• Papír
• Papírgyártás