A vélelem (latinul praesumptio, németül Erfahrungssatz) valóságnak elfogadott előfeltételezés, más szóval bizonytalan dolog feltételezése. Célja az egyik tényből egy másik tényre való következtetés helytállósága, a döntés alapjául vett valószínű tényállás megállapítása érdekében. Általában egy jogalkotási eszköz, amely a jogalkalmazást segíti. Egyes vélelmek ellen van helye bizonyításnak, míg a jogi fikció esetén soha. Kivételesen szerződésekben is előfordulhatnak vélelmek.

Egy konkrét eset jogilag releváns tényeinek megállapítása háromféle módon történhet: bizonyítási eljárással, vélelemmel, illetve fikcióval. A jogi fikció végső soron azt jelenti, hogy egy tényállásról azt mondjuk ki, hogy azonos egy másik tényállással – holott tudjuk, hogy ez nem így van – azért, hogy valamely jogkövetkezményt alkalmazni lehessen, anélkül, hogy hosszadalmas bizonyítási eljárást kellene lefolytatni. A vélelem és a fikció annyiban közös, hogy a jogszabály mindkét esetben egyes tényállási elemeket adottnak ír elő, és ezekhez automatikus jogkövetkezményt kapcsol. A vélelem és a fikció elhatárolását a valósággal való kapcsolat, illetve a megtámadhatóság adja. A vélelem esetén egyrészt nagyobb a valószínűsége annak, hogy a vélelemben szabályozott tényállás ténylegesen megfelel a valóságosnak. Egyes vélelmek ellen van helye bizonyításnak, míg a jogi fikcióval szemben soha.

• Megdönthető (megcáfolható) vélelem: ellene van helye bizonyításnak
• Megdönthetetlen (abszolút) vélelem: ellene nincs helye bizonyításnak (főleg szerződésekben fordul elő)

• Törvényes vélelem (praesumptio iuris) - a hatása a perben abban áll, hogy, mentesül a bizonyítás terhe alól az, akinek a javára szól
• Bírói vélelem (praesumptio hominis) - a bírónak a vélelmet csak olyan biztos és meghatározott tények alapján szabad felállítania, amelyek a vita tárgyával közvetlen összefüggésben vannak.

• Apasági vélelem (apaság vélelme)
• Vélelmezett fogamzási idő
• Kézbesítési vélelem

• A vélelem bíróság előtt megdönthető `megcáfolható), amennyiben az ellenkezőjét bizonyítják.

• Bíró Endre: Jogi szótár 524. old.
• Magyar katolikus lexikon

• Az ártatlanság vélelme