Urbán Gyula (Székesfehérvár, 1938. május 24. –) magyar író, költő, bábrendező.

Édesapja, a római katolikus biharkeresztesi születésű Urbán Gyula (1904–1978) erdőmérnök,^[1] kultúrmérnök, apai családja a Monyoki báró Urbán család, édesanyja, nemes Ódor Mária, aki baracskai kisnemesi földbirtokos család sarja volt.^[2][3][4] Anyai nagyszülei nemes Ódor Lajos (1861–†?), baracskai közbirtokos és Pál Julianna voltak. Anyai ősapja, a református vallású nemes Ódor Péter (1758-1808) elköltözött Pátkáról Baracskára, ahol 1800. január 16.-án feleségül vette a helyibeli nemes Szőke Erzsébet (1766-1828) kisasszonyt. Ágnes (1844–†?) voltak.^[5][6] Anyai dédszülei nemes Ódor Pál (1832–†?), baracskai földbirtokos, és Naszályi Erzsébet asszony (1836–1928) voltak.^[7]

1963-ban végzett a prágai Károly Egyetem rendező-dramaturg szakán.

1963-1992 között az Állami Bábszínház rendezője volt. 1969 óta a Magyar Rádiónak ír és rendez gyermekdarabokat. 1975-től a Magyar Televízió számára is készít gyermekdarabokat. 1979-1980 között Venezuelában volt vendégprofesszor, majd Dániában tanított esztétikát és babjátékot. 1992-től a Budapest Bábszínház rendezője.

Felesége, dr. Lux Judit spanyol tanár, egyetemi docens, akinek az apai nagyapja dr. Lux Gyula (1884–1957) tanár, nyelvész, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója volt; anyai dédapja dr. Mikosevics Kanut (1860-1916), országgyűlési képviselő volt.

• Hupikék Péter (1962, 1965, 1986, 2003) (rendező is)
• A kacsalaki rejtély (1966, 1970, 1982, 2000) (rendező is)
• A tetőn dolgoznak! (1970)
• Aki néző akar lenni (1971)
• Kompozíció (1972) (rendező is)
• Tündér Ilona (1973)
• Les petits riens (Kis semmiségek) (1975) (rendező is)
• A két kicsi pingvin (1977-1978, 1984)
• Falun (1980) (rendező is)
• Itt a piros, hol a piros! (1983)
• Kaméleon (1984)
• La Campanella (1986) (rendező is)
• Szerelmi álmok (1986) (rendező is)
• Minden egér szereti a sajtot (1987, 1994, 1997, 2004-2006, 2008, 2010) (rendező is)
• Az állatok farsangja (1989)
• Betlehem ajándéka (1992) (rendező is)
• A nagy bújócska (1993) (rendező is)
• Karnevál (1993) (rendező is)
• Párnamesék (1997) (rendező is)
• Rosszcsont Peti kalandjai (1999, 2005) (rendező is)
• Sampucli, az irigy perselymalac, avagy az árva nagyanyó (2006, 2010) (rendező is)
• Ilyenek az állatok (2010) (rendező is)

• Fazekas Mihály: Lúdas Matyi....
• Arany János: Toldi....Ajtónálló
• Balázs-Szilágyi: A fából faragott királyfi....A fából faragott
• Becht: A kispolgár hét főbűne....Impresszárió

• Pehr-Spačil: Rosszcsont Peti (1964)
• Hárs László-Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (1966-1967, 1986)
• Kormos István: Bohóc rókák és egyéb mókák (1968)
• Bálint Ágnes: Az elvarázsolt egérkisasszony (1968)
• Teofilov: Mese az aranyalmáról (1970)
• Lifsic-Kicsanova: Az obsitos és a hegyisárkány (1970)
• Illyés Gyula: Tűvé-tevők (1973, 1975)
• Pocci: A varázshegedű (1973, 1975)
• Kazys Saja: A manók ajándéka (1974)
• Tóth Eszter: Csizmás Kandúr (1975, 1983, 1986)
• Lifsic-Kicsanova: A titokzatos jóbarát (1977, 1985)
• Benedek András: Az aranytollú madár (1980)
• Arany János: Toldi (1981, 1985)
• Homérosz: Odüsszeusz, a tengerek vándora (1982)
• Pápa Relly: Dani Bogárországban (1983)
• Petőfi Sándor: János vitéz (1983)
• Koczogh Ákos: Kalevala - Észak fiai - (1984)
• Brecht: A kispolgár hét főbűne (1985)
• Hegedűs-Tarbay: A csodaszarvas népe (1985)
• Őrsi Ferenc: A tenkes fia (1987)
• Szilágyi Dezső: Rámájana (1989)
• Tóth Judit: A repülő kastély (1989)
• Ignácz Rózsa: Tündér Ibrinkó (1991)
• Békés Pál: A kétbalkezes varázsló (1992)
• Horgas Béla: Sétikáló (1994)
• Gábor Éva: Marcipán cica meg az oroszlánság (1998)
• Madách Imre: Az ember tragédiája (1999)
• Beckett: Godot-ra várva (2006)

• Kinizsi
• Varázsműhely (13 rész)
• Minden egér szereti a sajtot (1981)

• Röffencs, az irigy perselymalac (1975)
• Minden egér szereti a sajtot (1975)
• Ping és Pong, a két kicsi pingvin
• Cérnababa
• Olgeborge kapitány
• Tündér Ilona

• Apokrif krónika (versek, 1970)
• Családi vadászat (versek, 1974)
• Centi (gyermekregény, Tarbay Edével, Marék Veronikával, 1977)
• Centi barátai (gyermekregény, Tarbay Edével, Marék Veronikával, 1980)
• Jelentések könyve (kisregény, 1990)
• Dávid (versek, 1991)
• Levelek egy pusztuló kertből (regény, 1993)
• Bováriné én vagyok (novellák, 1999)
• A tengerkék színű kiskutya története; Ulpius-ház, Bp., 2014
• Kolumbusz utolsó utazása (versek)
• Úrvacsora (versek)

• A Magyar Köztársasági Érdemkereszt (1998)
• Séd Teréz gyűrű (2013)
• A LEGJOBB RENDEZŐ (Jakarta)
• A LEGJOBB RENDEZŐ (Jereván)

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

• Magyar színházművészeti lexikon
• Életrajza a Gyermekszínház honlapján
• Adatlapja a Budapest Bábszínház honlapján^{[halott link]}
• Kortárs magyar írók
• Urbán Gyula a PORT.hu-n (magyarul)
• Urbán Gyula az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Filmkatalógus.hu
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
• Az Urbán Család