Tukán csillagkép
Adatok
Latin név	Tucana
Latin birtokos eset	Tucanae
Rövidítés	Tuc
Rektaszcenzió	22h 08m – 1h 25m
Deklináció	-56° 20’ – -75° 20’
Területe	295 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	48
Teljesen látható	északi 15°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillag	(α Tucanae)
fényessége	2,86m
Szomszédos csillagképek	Daru Hindu Oktáns Déli Vízikígyó Eridanus Főnix

A Tukán (latin: Tucana) egy csillagkép.

A Tukán egyike azoknak a csillagképeknek, amelyeket Petrus Plancius vezetett be Pieter Dirkszoon Keyser és Frederick de Houtman megfigyelései alapján. Először egy 35 cm átmérőjű éggömbön tette közzé 1597-ben vagy 1598-ban Amszterdamban Plancius és Jodocus Hondius. Csillagatlaszban először 1603-ban jelent meg, Johann Bayer Uranometriájában. A csillagkép Dél-Amerika és Közép-Amerika jellegzetes, vastag csőrű madarát ábrázolja.

• α Tucanae - Színképosztálya K3III, látszólagos fényessége 2,87^m, távolsága 200 fényév.

• δ Tucanae: 4^m-s csillag kilencedrendű kísérővel, a megfigyelése már kis távcsővel is lehetséges.
• κ Tucanae: két kettőscsillag alkotja a csoportot, a megfigyeléséhez kis távcső is elegendő.
• HD 5980: az egyik legfényesebb ismert csillag (abszolút fényességét tekintve).

• ß Tucanae: hat csillagból álló laza csoport. A két legfényesebb csillag a ß1 és a ß2, a fényrendjük 4^m és 5^m között van, 27 szögmásodpercre vannak egymástól. Őket mintegy 9 szögperc távolságról kíséri a ß3 Tucanae.

• 47 Tucanae (NGC 104) gömbhalmaz
• NGC 362 gömbhalmaz
• Kis Magellán-felhő

• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999, ISBN 963-9090-28-X

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Tucana című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Tukán csillagkép témájú médiaállományokat.