Róma történelmi központja
Világörökség
Traianus fóruma és piaca
Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1980
Elhelyezkedése
Traianus fóruma Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 44″, k. h. 12° 29′ 09″41.895417, 12.48586941.895417°N 12.485869°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 44″, k. h. 12° 29′ 09″41.895417, 12.48586941.895417°N 12.485869°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Traianus fóruma témájú médiaállományokat.

A császárkori Róma VIII. Forum Romanum regiójának része volt. Augustus fórumához csatlakozott északnyugat felől. A Quirinalis-domb oldalában az ugyancsak Traianus által építtetett vásárcsarnokban folytatódott.

A császárok fórumai közt legnagyobb és legdíszesebb volt Traianus fóruma, a Forum Trajani, melynek terveit a damaszkuszi Apollodórosz készítette. I. sz. 112-113-ban avatták fel, időrendben utolsóként a császári fórumok között. A 116 méter hosszú, 95 méter széles kőburkolatú teret három oldarlól kétsoros oszlopcsarnok, portikusz vette körül, aminek hátfalát márványlapok fedték. Augustus fóruma felől diadalkapu vezetett ide. A tér közepén állt Traianus aranyozott bronz lovasszobra. Az area mögött állt az öthajós, keleties díszítésű hatalmas Basilica Ulpia, ahová három márványlépcső vezetett fel. Mellette két könyvtárépület a Bibliotheca Ulpia állott, az egyikben római, a másikban görög szerzők műveit helyezték el. A két könyvtár közötti téren állt a daciai háborúk történetét szalagszerűen egymás mellé helyezett jelenetekben, művészileg kidolgozott domborművekkel megörökítő, 100 római láb (29,5 m) magas Traianus-oszlop (Columna Trajani), melynek tetején a császár aranyozott bronzszobra állt (most Szent Péter apostol szobra látható rajta), később pedig tövében helyezték el a Traianus hamvait rejtő arany urnát, aminek aztán Róma egyik kirablásakor veszett nyoma.^[1]

Később Hadrianus megtoldotta e fényes épületcsoportot északnyugat felől Divus Traianus templomával. E fórum létesítésekor lehetett először sima úton átmenni a Forum Romanumról a Mars-mezőre (campus Martius), ahova azelőtt csak a clivus Argentarius vezetett.

• ↑ Ürögdy: Ürögdy, György. Róma. Budapest: Panoráma – Külföldi városkalauzok. 963 243 261 4 (1983) 
• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
• Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
• Világörökségi helyszín (angolul), (UNESCO)

• A Wikimédia Commons tartalmaz Traianus fóruma témájú kategóriát.
• Traianus fóruma (olasz)
• Bertoldi, M. E., Ricerche sulla decorazione architettonica del Foro Traiano, Roma 1962
• Amici, C.M., Basilica Ulpia e Biblioteche, Roma 1982
• Meneghini, R. – Messa, L. – Ungaro, L., Il Foro di Traiano, Roma 1990
• Packer, J.E., The Forum of Trajan in Rome, Los Angeles – Oxford, 1997