Tizenkettes számrendszer
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | 10 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2 | 4 | 6 | 8 | A | 10 | 12 | 14 | 16 | 18 | 1A | 20 |
| 3 | 6 | 9 | 10 | 13 | 16 | 19 | 20 | 23 | 26 | 29 | 30 |
| 4 | 8 | 10 | 14 | 18 | 20 | 24 | 28 | 30 | 34 | 38 | 40 |
| 5 | A | 13 | 18 | 21 | 26 | 2B | 34 | 39 | 42 | 47 | 50 |
| 6 | 10 | 16 | 20 | 26 | 30 | 36 | 40 | 46 | 50 | 56 | 60 |
| 7 | 12 | 19 | 24 | 2B | 36 | 41 | 48 | 53 | 5A | 65 | 70 |
| 8 | 14 | 20 | 28 | 34 | 40 | 48 | 54 | 60 | 68 | 74 | 80 |
| 9 | 16 | 23 | 30 | 39 | 46 | 53 | 60 | 69 | 76 | 83 | 90 |
| A | 18 | 26 | 34 | 42 | 50 | 5A | 68 | 76 | 84 | 92 | A0 |
| B | 1A | 29 | 38 | 47 | 56 | 65 | 74 | 83 | 92 | A1 | B0 |
| 10 | 20 | 30 | 40 | 50 | 60 | 70 | 80 | 90 | A0 | B0 | 100 |
| Számjelölő rendszerek |
|---|
|
Arab · Babiloni · Csuvas · Egyiptomi · Görög · Inka · Maja · Római · |
| Számábrázolási rendszerek |
|
1 · 2 · 3 · 4 · 5 · 6 · 7 · 8 · 9 · 10 · 12 · 14 · 16 · 20 · 60 |
| Vegyes alapú számrendszer |
A tizenkettes (duodecimális) számrendszer a tizenkettes számon alapuló számrendszer, amely ennyi számjegy segítségével ábrázolja a számokat: 0-tól 9-ig az összes arab számmal, utána a latin ábécé első két betűjével: a 10-es számnak az "A", míg a 11-esnek a "B" betű felel meg. Egyes vélemények szerint a tucat fogalom használata,[1] illetve a Karoling pénzrendszer, és a brit mértékrendszer[2] egy hajdani tizenkettes számrendszerre vezethető vissza, melyet egyébként a mutató-, középső, gyűrűs- és kisujj 3-3 ujjpercével lehet számolni.
Mivel a tizenkettes számnak több osztója van (2, 3, 4, 6), mint a tízesnek (2 és 5), sokan vallják azt a nézetet, hogy az alkalmazása gyakorlati előnyökkel jár. Noha a tizenkettes számrendszer bevezetését szorgalmazó amerikai társaság (The Dozenal Society of America) csak 1944-ben, a hasonló nagy-britanniai társaság (The Dozenal Society of Great Britain) 1959-ben alakult meg, hasonló érvek már a 20. század első éveiben is megfogalmazódtak.[3]
Gyakorlati előnyei a kör felosztásában
[szerkesztés]Gyakorlati előnye (a 2, 3, 4, 6 számokkal való oszthatóság) leginkább a navigációban és időmérésben jelentkezik a kör praktikus felosztásával, az óra számlapján is 12 db 30 fokos beosztás jelzi az órákat évezredek óta. Viszont a 60 percből álló óra már 5-tel is osztható.
A 45, 135, 225, 315 fokos ÉK, DK, DNy, ÉNy irányok nem illeszkednek a 12-es vagy 60-as rendszerbe; de ha a 12-t 30-cal szorozzuk, az 5, 8, 9, 10 számokkal való oszthatóság is teljesül, ezáltal 360°-ra osztjuk a kört; így egy órának 15° felel meg a 24 órás körben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kleine Enzyklopädie - Mathematik, VEB Verlag Enzyklopädie, Leipzig, 1979, 21. oldal
- ↑ Matematikai kisenciklopédia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1968, 136. oldal
- ↑ T. Archibald Dukes. „The Metric or the Duodecimal System” (angol nyelven). British Medical Journal 1904 (szeptember 17.), 707. o. (Hozzáférés: 2008. december 23.)
Források
[szerkesztés]
|
Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
