Tisza Lajos
Született	1798. augusztus 5.[1] Nagyvárad
Elhunyt	1856. augusztus 23. (58 évesen)[1] Geszt
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	hét gyermek: Tisza Kálmán Tisza Lajos Tisza Domokos Tisza László
Szülei	Tisza László
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1832–1836)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borosjenői Tisza Lajos (Nagyvárad, Bihar vármegye, 1798. augusztus 5. – Geszt, Békés vármegye, 1856. augusztus 23.) politikus, országgyűlési követ, két ízben Bihar vármegyei alispán, majd főispáni helytartó, császári és királyi kamarás, nagybirtokos. Tisza Kálmán, gróf Tisza Lajos és Tisza Domokos édesapja.

A jómódú és előkelő köznemesi borosjenői Tisza családnak a sarja.^[2] Tisza László (1765–1831), nagybirtokos, és gróf széki Teleki Katalin (1777–1820) fia. Az apai nagyszülei Tisza László, földbirtokos és bályoki Szénásy Rebeka voltak. Az anyai nagyszülei gróf széki Teleki Lajos (1746–1815), földbirtokos és gróf nagyszalontai és feketebátori Tholdy Sára (1756–1813) voltak; ők egyben Tisza Lajosné gróf Teleki Júliának az anyai nagyszülei is voltak.

1825-ben megválasztották Bihar vármegye aljegyzőjének, majd 1829-ben annak főjegyzője lett. 1832-ben első alispánnak és országgyűlési követté nevezték ki. 1833 tavaszán Debrecenben verekedésre keveredett Füzesséry Gábor országgyűlési követtel. Reviczky főbíró házánál találkoztak, szóváltás alakult ki közöttünk, Tisza pedig lehazaárulózta Füzesséryt, majd miután félreértette egyik gesztusát, arcon csapta őt. Deák Ferenc egyik levelében így ír erről az esetről: „Tisza Füzesséryt pofon vágta, ez annak üstökébe ragaszkodott; egymást hurcolták, földhöz verték s a földön henteregtek s végre (úgy hallom) szépen megbékültek.” Amikor ennek a botránynak a híre eljutott Pozsonyba, mindkettőjüket menesztették az országgyűlésről. 1837-ben újból alispán lett, címének elnyerésében a helyi konzervatív erők és a katolikus klérus támogatását élvezte. 1841 és 1848 között mint főispáni helytartó tevékenykedett, egyúttal császári és királyi kamarás is volt. Adminisztrátori tisztéről önként mondott le, s végleg visszavonult a politikától. Néhány hónappal Domokos fia halála után hunyt el ő is, Geszten.

Marosvásárhelyen 1825. március 7-én kötött házasságot gróf széki Teleki Júlia (1805. szeptember 29. – Geszt, 1863. február 16.) kisasszonnyal,^[2][3] akinek a szülei gróf széki Teleki József (1777–1817), földbirtokos és gróf széki Teleki Zsófia (1784–1844) voltak. Az apai nagyszülei gróf széki Teleki József (1738–1796), főispán, koronaőr, műgyűjtő, író, földbirtokos és királyfalvi Róth Johanna (1740–1813) voltak. Az anyai nagyszülei gróf széki Teleki Lajos (1746–1815), földbirtokos és gróf nagyszalontai és feketebátori Tholdy Sára (1756–1813) voltak. Tisza Lajos és gróf széki Teleki Júlia frigyéből hét fiú született:

• Tisza László (1826–?)
• Tisza Lajos (1827–?)
• Tisza László (Geszt, 1829. június 27. – Gmunden, 1902. augusztus 28.), politikus, nagybirtokos, országgyűlési képviselő; neje: Holles Ottilia (1831–1904)
• Tisza Kálmán (Geszt, 1830. december 16. – Budapest, 1902. március 23.), politikus, miniszterelnök; neje: Degenfeld-Schonburg Ilona (1839–1913) grófnő
• gróf Tisza Lajos (Nagyvárad, 1832. szeptember 12. – Budapest, 1898. január 26.) politikus, miniszter, kormánybiztos.
• Tisza Béla (1834–?)
• Tisza Domokos (Geszt, 1837. október 27. – Geszt, 1856. június 21.) költő.

• Magyar életrajzi lexikon
• PIM
• Petró Leonárd: Tisza Lajos, a bihari adminisztrátor Bihari Diéta VI., 59-75. old.

• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.