Thomas Gottschalk
| Thomas Gottschalk | |
 | |
| Thomas Gottschalk 2005-ben | |
| Született | 1950. május 18. (74 éves) Bamberg,  |
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | német |
| Házastársa | |
| Élettársa | Karina Gottschalk (2019 – 2024. augusztus 23.)[3][4][2] |
| Gyermekei | két gyermek |
| Szülei | Rutila Gottschalk Hans Gottschalk |
| Foglalkozása | televíziós és rádiós műsorvezető, show-mester és színész |
| Iskolái | Lajos–Miksa Egyetem |
| Kitüntetései | |
| Magassága | 192 cm |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Gottschalk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Thomas Gottschalk (Bamberg, 1950. május 18. –) német televíziós és rádiós műsorvezető, show-mester és színész.
Életút
[szerkesztés]Thomas Gottschalk egy ügyvéd fiaként született 1950-ben. 1971-ben Kulmbachban érettségizett. Emellett DJ-ként dolgozott egy helyi szórakozóhelyen. Ezt követően Német nyelv és irodalom, valamint Történelem szakon tanult tovább a Müncheni Egyetemen.
1971-től az egyetem mellett dolgozni kezdett a Bayerischer Rundfunk nevű rádióadónak, ahol 1976-tól fix állást kapott. 1980 és 1985 között a Radio Luxemburgnál dolgozott, majd ezt követően visszatért a Bayerischer Rundfunkhoz, ahol többek között későbbi műsorvezető-társával, Günther Jauch-hal vezetett show-műsort.
A televízióban 1976-ban mutatkozott be a Szene című zenei klipműsorral. 1982 és 1987 között nagy sikerrel vezette a Na sowas című műsort a ZDF országos közszolgálati csatornán és ezzel megalapozta széles körű ismertségét. Leginkább laza műsorvezetői stílusával és – akkori szemmel – laza ruhaviseletével tűnt ki (farmernadrág és póló, ing, nadrág és nadrágtartó).
1989-ben ő közvetítette az ARD csatorna számára a Lausanne-ban megrendezett Eurovíziós Dalfesztivál-t.
1982-től kezdődően több mozifilmben szerepelt, többek között Mike Krüger német színész oldalán számos vígjátékban.
1987. szeptember 26-án vette át Frank Elstnertől a Wetten dass…? (Fogadjunk, hogy...?) című show-műsor vezetését, amelyet egy rövid kihagyástól eltekintve (1992. szeptember 26. – 1993. november 27.) folyamatosan vezetett 2011. december 3-áig, 151 részen keresztül. Gottschalkot a kezdetektől fogva merész ruhakölteményei és laza, olykor pimasznak titulált műsorvezetői stílusa jellemezte a show-ban. Utódja Markus Lanz lett. A műsor nézettségét tekintve Németország és Európa egyik legsikeresebb műsorának és az egyik utolsó megmaradt, klasszikus szombat esti szórakoztató műsornak számít.
1990 és 1999 között többször feltűnt a német kereskedelmi csatornákon is különböző műsorokban. 1992 és 1995 között az RTL csatornán vezette a Gottschalk Late Night című műsort, amely akkoriban nem számított túlságosan sikeresnek, ám amellyel mégis megnyitotta az utat a hasonló német show-műsorok és olyan, azóta sikert sikerre halmozó műsorvezetők előtt, mint Stefan Raab vagy Harald Schmidt. Utóbbi egyszer azt nyilatkozta Gottschalkról, hogy "ő találta fel a pimaszságot a televízióban".
A kilencvenes évek elején feleségével és két gyermekével elköltözött Kaliforniába, amely máig második otthonának számít.
Gottschalk közkedvelt reklámszereplőnek is számít. Pályafutása során többek között a McDonald’s, a Haribo és a Deutsche Post AG reklámarca volt.
2020-ban ő volt a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató egyik műsorvezetője.[9]
Filmszerepei
[szerkesztés]- 1982: Piratensender Powerplay
- 1982: Monaco Franze
- 1983: Die Supernasen
- 1984: Zwei Nasen tanken Super
- 1984: Mama Mia – Nur keine Panik
- 1985: Die Einsteiger
- 1985: Big Mäc
- 1987: Tökkelütött trió (Zärtliche Chaoten)
- 1988: Tökkelütött trió 2. (Zärtliche Chaoten II)
- 1990: Highway Chaoten
- 1990: Eine Frau namens Harry
- 1991: Kicsi kocsi Hollywoodban (Driving Me Crazy / Trabbi goes to Hollywood)
- 1992: Modern muskétások (Ring of the Musketeers)
- 1993: Apáca show 2. – Újra virul a fityula (Sister Act 2: Back in the Habit)
- 1998: Reggeli Einsteinnel! (Frühstück mit Einstein / Breakfast with Einstein)
- 1999: Late Show
- 2008: 1 és 1/2 lovag – Az elbűvölő Herzelinde hercegnő nyomában (1 1/2 Ritter – Auf der Suche nach der hinreißenden Herzelinde)
- 2009: Álomhajó (Das Traumschiff), tévésorozat
- 2011: A gondozoo (Zookeeper)
- 2020: Die Rückkehr des Königs, tévésorozat
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Über 40 Jahre an Thomas' Seite: Was wir über die medienscheue Thea Gottschalk wissen, 2019. március 18. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ a b https://www.spiegel.de/panorama/leute/thomas-gottschalk-showmaster-heiratet-partnerin-karina-mross-a-0a389591-c890-4461-92a3-a26ca21a4126
- ↑ https://www.merkur.de/lokales/region-tegernsee/kreuth-ort65894/tegernsee-gottschalk-mit-neuer-partnerin-in-gewagtem-outfit-bei-waldfest-12757538.html, 2020. október 11.
- ↑ https://www.bunte.de/starprofile/karina-mross.html, 2020. október 11.
- ↑ 2016. március 5., https://web.archive.org/web/20160305025601/http://www.pfeiferauchen.de/specials/pfeifenraucher-des-jahres/, Wayback Machine, http://www.pfeiferauchen.de/specials/pfeifenraucher-des-jahres/, 2019. április 28.
- ↑ http://www.schlitzohren.org/das-goldene-schlitzohr/, 2020. január 12.
- ↑ Preisträger des Bayerischen Fernsehpreises 1989 – 2016. Bavarian Ministry of Economic Affairs, Regional Development and Energy. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
- ↑ https://www.cicero-rednerpreis.de/preistraeger.htm, 2019. április 28.
- ↑ A Virtuózok V4+ – Közös nyelven zenélünk című műsor ma este indul!. Magyar Nemzet, 2020. november 27. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
További információk
[szerkesztés]- Thomas Gottschalk a Facebookon
- Thomas Gottschalk a PORT.hu-n (magyarul)
- Thomas Gottschalk az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Thomas Gottschalk az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Thomas Gottschalk a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Thomas Gottschalk az AlloCiné weboldalán (franciául)
- Thomas Gottschalk Profile. famousfix.com. (Hozzáférés: 2023. március 24.)
Das Supertalent | |
|---|---|
| Évadok |
|
| Műsorvezetők |
|
| Zsűri |
|
| Győztesek |
|
| Egyéb nevezetes versenyzők |
|
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
