Id. Tessedik Sámuel (Puhó, 1710. november – Békéscsaba, 1749. április 9.) evangélikus lelkész.

Szülei - Tessedik György és Nedeczky Eszter - szegény sorsú polgárok voltak. Fia, Tessedik Sámuel, szarvasi lelkész.

Iskolai tanulmányait Puhón kezdte, ahonnan Trencsénbe, majd a magyar nyelv megtanulása végett Győrbe, innen pedig Körmöcbányára küldték. 1728-ban a pozsonyi főiskola növendéke lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet 1732 és 1735 között Jénában végezte.

Hazatérve, 1737-ben szentelték fel Besztercebányán, s még ez évben a tótgyörki egyház választotta lelkészévé. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott, s került Békéscsabára. Mindjárt hivatalba lépésekor összehívta a nép "véneit", s egy általa kidolgozott utasítást olvasott föl, mellyel a léha állapotokon próbált javítani. Az utasítás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét:

• az első a kereszteléssel kapcsolatos,
• a második az úrvacsoráról szól,
• a harmadik a házasságkötésről rendelkezik; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik; s elrendeli, hogy esketés idején zene, lövöldözés ne legyen a templomnál,
• a negyedik meghatározza a rendet a templomi istentisztelet idején,
• végül az ötödik pont - az "Egyéb dolgok" - a társadalmi állapotokról tájékoztat.

Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Békéscsabán a szigorú fegyelmezésnek. Kiadott egy röpiratot, melyben sürgette, hogy a pap évente látogassa híveit. Gondja volt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan ellenőrzött, figyelemmel kísérte a tanítók munkáját.

1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták lelkésznek, de a feladat teljesítésére halála miatt nem kerülhetett sor. Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét.

• Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733.
• Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745.
• Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17-21. Pest. 1746.

• Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest. 1870. Lauffer. 1. köt Történelmi rész. 101. p.
• Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Bcs. 1991. Békés M. Önkorm. Hiv. 65-71. p.
• Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész = Csabai Hírmondó. 4. évf. 1989. 1. rész. 11. sz. 5. p., 2. rész. 12. sz. 5. p.