Ternye (Terňa)
Ternye
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1259
Polgármester	Juraj Senderák
Irányítószám	082 67
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
Népesség
Teljes népesség	1315 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	450 m
Terület	29,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 06′ 40″, k. h. 21° 14′ 15″49.111111111111, 21.237549.111111°N 21.237500°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 40″, k. h. 21° 14′ 15″49.111111111111, 21.237549.111111°N 21.237500°E
Ternye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ternye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ternye (szlovákul: Terňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Balpataka és Radoskő tartozik hozzá.

Eperjestől 15 km-re északra fekszik.

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, a bükki kultúra népe élt ezen a vidéken, amely később a hallstatt korban is lakott volt. A hallstatt kori település maradványait a Lysa Stráža dűlőben 1954-ben tárták fel. A Hrádok nevű magaslaton középkori földvárat feltételeznek a régészek. Az innen előkerült cserépmaradványok a 10.-12. századi időszakra utalnak.

A mai falut először IV. Béla király 1259-ben kelt adománylevele említi „Therne” alakban, melyben a sárosi királyi uradalomhoz tartozó falut a tatárok elleni harcokban tett szolgálataiért Adam lengyel lovagnak adja. Ezt az oklevelet több történész hamisítványnak tartja, mely az utódoknak csak a tulajdonjog és a kiváltságok igazolására szolgált. 1310-ben a jászói konvent oklevele megerősíti, hogy „Tyrna” a Tekul nemzetség birtoka. Az oklevél szerint a falut patak osztotta két birtokrészre. 1312-ben „Thermia” néven találjuk. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi a falu gótikus templomát és Kozma nevű papját is. A 14. század első felében új településrész bukkan fel a forrásokban, Kisternye néven. Ezt 1353-ban „Kysternye”-ként említik. 1427-ben „Therne”, „Alsoterne”, „Felsoterne” alakban említik a korabeli források. Ekkor a falunak 29 portája volt, ezen belül Alsóternye 13, Felsőternye 8, Ternye 8 portával rendelkezett. Részben a Ternyei család, részben tarcai nemesek birtokolták. A 15. század közepétől a Kálnássy és a Gombos család tulajdonában áll. A 15. század közepén 4 nemesi kúria, templom és plébánia található a településen. 1600-ban 10 háza mellett kúriák, templom és plébánia állt a faluban. Lakói többségben zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1787-ben 63 házában 513 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TERNYE. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Splényi Uraság, a’ kinek kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője hasznos, fája van, piatza közel.”^[2]

A 19. században a Bornemissza család birtokolta. 1828-ban 101 háza és 767 lakosa volt. A 19. században területén kőbánya működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ternye, tót falu, Sáros vgyében, Bártfához délre 2 mfd., az eperjesi postautban: 638 kath., 40 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Savanyúviz-forrás. Postahivatal és váltás Bártfa és Eperjes közt. Több nemesudvar. Földje sok és jó; juhtenyésztése nevezetes. F. u. gr. Dessewffy, Schuller, Bencsik, Bornemisza.”^[3]

1850 és 1880 között sok lakója kivándorolt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

A háború után lakói a mezőgazdaságban dolgoztak, emellett erdei- és kőműves munkákkal foglalkoztak.

1910-ben 453, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 1036 lakosából 944 szlovák és 88 cigány volt.

2011-ben 1149 lakosából 1126 szlovák.

• Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században már állt, eredetileg gótikus volt. Később reneszánsz stílusban építették át, majd 1736-ban megújították és bővítették.
• Kastélya a 17. század elején épült, eredetileg reneszánsz stílusú volt, a 18. század második felében azonban rokokó stílusban építették át.
• Klasszicista kúriája a 19. század első felében készült.

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó
• Ternye Szlovákia térképén

• Balpataka
• Radoskő