Türosz (صور)
Tengerpart
Közigazgatás
Ország	Libanon
Kormányzóság	Dél-Libanon
Körzet	Türosz
Alapítás éve	Kr. e. 2750
Testvérvárosok	Lista Algír Dezful Málaga Perpignan (1997. november 15. – ) Tunisz Perpignan Méditerranée Métropole (1997. november 15. – ) Novorosszijszk (2013. december 25. – )
Népesség
Teljes népesség	160 000 fő (2018)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10-30 m
Terület	5,0 km²
Időzóna	EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′33.266666666667, 35.233.266667°N 35.200000°EKoordináták: é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′33.266666666667, 35.233.266667°N 35.200000°E
Türosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Türosz
Világörökség
Adatok
Ország	Libanon
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	III, VI
Felvétel éve	1984
Elhelyezkedése
Türosz Pozíció Libanon térképén
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′33.266666666667, 35.233.266667°N 35.200000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat.

Türosz vagy Szúr (arab صور [Ṣūr]) Libanon egyik legjelentősebb városa. A 2003-ban 117 ezer lakosú település a Földközi-tenger partján, az ország fővárosától, Bejrúttól 80 kilométerre délre fekszik. A neve sziklát jelent, mivel a város eredetileg egy sziklára épült.

Napjainkban az ország negyedik legnépesebb városa,^[1] ahol a fő bevételi forrás a turizmus. Ezt az is segíti, hogy az ókori részei 1984-ben világörökségi címet kaptak. A város legfontosabb műemlékei a római korból és a keresztes hadjáratok idejéből származnak. A császári városból az oszlopsorokkal szegélyezett római utak, egy diadalív, a tornacsarnok, a fürdő és az aréna romjai láthatók. A városfal egy része föníciai eredetű. A falmaradványok egy másik része a keresztesek korára datálható, ezen kívül figyelemre méltóak a katedrális maradványai.

Türosz az ókorban élte fénykorát, mikor egy időben Fönícia legjelentősebb városállama, s a Földközi-tenger meghatározó tényezője volt. A legendák szerint itt született Európé és Dido. Hajósai alapították Kr. e. 814-ben Karthágót.

Egykori gazdaságának alapja a bíborkereskedelem volt és jelentős bevételei miatt gyakran vált hódítók célpontjává. A Kr. e. 6. században a babilóniaiak sikertelenül ostromolták meg, de a bevehetetlennek hitt várost Kr. e. 332-ben Nagy Sándor seregei mégis el tudták foglalni. A Kr. e. 1. században rómaiak ostromolták meg és i. e. 64-ben a Római Birodalomhoz csatolták. A középkorban folyamatosan elvesztette jelentőségét majd a 13. században a mamelukok csaknem teljesen elpusztították. A 18. században egy részét újjáépítették, de korábbi befolyását nem nyerte vissza.

• Tyre (angol, francia, arab, kínai, orosz és spanyol nyelven). UNESCO World Heritage. (Hozzáférés: 2010. január 22.)

• A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú kategóriát.

Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!