Tóth János (Tolna, 1930. szeptember 1. – Budapest, 2019. augusztus 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, kinematográfus, filmrendező, dramaturg.

Apja uszálykormányos volt. Iskolai tanulmányait Tolnán végezte, az iskola mellett a helyi moziban rolnizó volt, de a mozigépésznek is besegített, ezenkívül diahirdetésekkel foglalkozott, a helyi iparosok, cégek az általa készített diaképeket vették meg. A megkeresett pénzből vásárolta meg első fényképezőgépét, keskenyfilmvetítőjét is. 1944 és 1949 között villanyszerelő- és műszerészinas volt nappali tagozaton, este meg a mozigépházban dolgozott. A kor akkori filmjeit számtalanszor látta, sőt karbantartás alatt a számára érdekesebb részleteket többször is megnézhette. Élete meghatározó élménye ez az időszak, a 20–40-es évek magyar, és külföldi filmek világának megismerése, megszeretése. Ekkor készítette el első amatőr filmjeit is. A Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, 1954-ben diplomázott. A Főiskola elvégzése után a Mafilm operatőre lett, mellette a Pannónia Filmstúdióban is részt vett különböző filmek elkészítésében. Érdekelte a képi megjelenítés, az ősmozi, a némafilmek világa, (A falu rossza, Az obsitos). Ezek felújításában restaurátorként vett részt. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja. Operatőrként rendezői voltak Huszárik Zoltán, Makk Károly és Novák Márk. 2004-ben kilenc társával vehette át a Magyar Mozgókép Mestere díjat, melynek feltétele, hogy Kossuth-díjas legyen az illető, és betöltse a 65. életévét (mellette Bacsó Péter, Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia, Illés György, Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta, Szécsényi Ferenc kapta meg a havi félmillió forinttal járó díjat). Specialitása a rövidfilm, dokumentumfilm, játékfilm, animáció, bábfilm készítése és a régi filmek restaurálása.

Tevékenységéről dokumentumfilmet készített a budapesti Focus-Fox stúdió 2022-ben ^[3] Tóth Jánosnak a filmen megszólaló munkatársai (Gelencsér Gábor, Soltész Judit, Kardos Sándor és a zeneszerző Eötvös Péter) kiemelik a kép és hang különleges egységét az általa készített filmekben.

• Film- és Tv kritikusok díja (1963, 1970)
• Magyar Filmkritikusok Díja – A legjobb operatőr (1964, 1971, 1984)
• Balázs Béla-díj (1971, 1976)
• Érdemes művész (1984)
• Kiváló művész (1989)
• Magyar Filmszemle – Életműdíj (2000)
• Kossuth-díj (2001)
• Magyar Mozgókép Mestere díj (2004)
• A Nemzet Művésze (2014)
• Magyar Filmkritikusok Díja – Életműdíj (2017)

• Filmkultúra.hu
• magyar film.hu

• Tóth János a PORT.hu-n (magyarul)
• Fényképe a Macskajáték forgatása közben
• Gelencsér Gábor: Örök varázs. Tóth János kinematográfus; MMA, Bp., 2021