Társasági adó
A társasági adó (röviden: tao) a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája. Magyarországon az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) szabályozza a társasági adó hatályos szabályait.[1]
Bár Magyarországon a társasági adó 9%-os mértéke a legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai közül, azonban az EU-ban csak Magyarországon létező iparűzési adó és innovációs járulék együttesen dupla akkora terhelést jelent a cégeknek, mint a társasági adó; 2020-ban 407 milliárd folyt be a társasági adóból,[2] viszont 729 milliárd forint bevétel keletkezett az iparűzési adóból,[3] és 89 milliárd forint folyt be az innovációs járulékból.[4] Ugyanakkor míg a társasági adó a profitra helyezi az adózást, addig az iparűzési adó és az innovációs járulék a bevételen alapszik, így az iparűzési adó és az innovációs járulék azokat jutalmazza, akik a lehető legkevesebbet állítják elő, és azokat bünteti, akik magas hozzáadott értéket állítanak elő, illetve innovatív technológiába fektetnek be.[5]
A társasági adónak a kb. 25%-osra emelésével kiváltható és megszüntethető lenne az iparűzési adó és az innovációs járulék. A három adónem összevonása élénkítené gazdaságot, javítaná a versenyképességet, egyszerűsítené az adózást, csökkentené az adminisztrációs terheket, csökkentené az adónemek számát és igazságosabbá tenné a közteherviselést,[6] emellett megfelelne a társasági adó magyarországi rendszere a globális minimumadóról szóló nemzetközi megállapodásnak.
Adótényállás
[szerkesztés]Adóalany
[szerkesztés]A társasági adó alanyai két csoportba sorolhatók:
- belföldi illetőségű adóalanyok,
- külföldi illetőségű adóalanyok.
Belföldi illetőségű adóalanyok a törvény által meghatározott belföldi személyekből, illetve azon külföldi személyekből állnak, amelyek esetében az ügyvezetés helye Magyarországon van. A belföldi személyek közül belföldi illetőségű adóalanyok:
- a gazdasági társaságok, az egyesülés, az európai részvénytársaság,
- a szövetkezet és az európai szövetkezet,
- az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv,
- az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
- az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda,
- az erdőbirtokossági társulat,
- a vízi társulat,
- a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete,
- az alapítvány, a közalapítvány,
- az egyesület,
- a köztestület,
- az egyházi jogi személy,
- a lakásszövetkezet,
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
- a felsőoktatási intézmény, a diákotthon,
- az európai területi együttműködési csoportosulás,
- az egyéni cég,
- az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium.
Azonban kivételeket is meghatároz a törvény, ilyenek például
- a pártok,
- a felszámolás alatt állók,
- a Magyar Nemzeti Bank.
Külföldi illetőségű adóalanyok a külföldi vállalkozók, és az ingatlannal rendelkező társaság tagja, ahol ingatlannal rendelkező társaság alatt olyan társaságot értünk, amelynek mérlegében az eszközök értékének több mint 75%-át magyarországi ingatlanok adják, illetve ahol a külföldi illetőségű személy.
Adótárgy
[szerkesztés]Az adótárgy a társasági adó esetében a vállalkozási tevékenység, ami alatt ebben az esetben jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet értünk.
Adóalap
[szerkesztés]Az adó alapja a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény, módosítva a törvény által meghatározott korrekciós tételekkel.[7] Amennyiben az adóalap nem éri az elvárt jövedelem szintjét, akkor törvényes vélelemként vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra.
Adómérték
[szerkesztés]A vállalkozásokat terhelő társasági adó (vállalati nyereségadó) mértéke 1997-től a következőképpen változott (2022. júliusi állapot szerint), főszabály szerint:
| Időszak | Az adóalaphoz viszonyítva |
|---|---|
| 1997. január 1. – 2003. december 31. | 18% |
| 2004. január 1. – 2005. december 31. | 16% |
| 2006. január 1. – 2007. december 31. | 16%, de 5 millió Ft adóalap alatt 10% (bizonyos feltételek teljesítése esetén) |
| 2008. január 1. – 2009. december 31. | 16%, de 50 millió Ft adóalap alatt 10% (bizonyos feltételek teljesítése esetén) |
| 2010. január 1. – 2016. december 31. | 19%, de 500 millió Ft adóalap alatt 10% |
| 2017. január 1-jétől | 9% |
Hivatkozások
[szerkesztés]- Simon István (szerk.): Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-276-228-9
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pénzügyi jog II. 235. o.
- ↑ A központi költségvetés bevételei és egyenlege – ksh.hu
- ↑ Nemzeti adólista – az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások nemzeti osztályozásának teljes részletezése – Helyi önkormányzat (folyó áron, millió forint) – ksh.hu
- ↑ Nemzeti adólista – az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások nemzeti osztályozásának teljes részletezése – Kormányzat+Európai Unió Intézményei (folyó áron, millió forint) – ksh.hu
- ↑ Oszkó Péter: súlyosan torzítja a gazdaságot az iparűzési adó – infostart.hu, 2020. március 9.
- ↑ Terítéken az azonos típusú adók összevonása – magyarhirlap.hu, 2019. április 15.
- ↑ Pénzügyi jog II. 246. o.
Vállalkozás Magyarországon | ||
|---|---|---|
| Vállalkozási formák |
|  |
| Megszűnt vállalkozási formák | ||
| Adónemek | ||
| Megszűnt adónemek |
| |
| Általános forgalmi adó |
| |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
