Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük. A csapadékos, meleg és viszonylag állandó időjárás mellett, különösen az Egyenlítőhöz közel, az élőlények rendkívüli sokfélesége alakult ki. Ez a rovar-, madár-, és fafajok hatalmas számában is megmutatkozik. Területük zsugorodik túlzott fakitermelés, mezőgazdasági használat miatt, és nagyon nehezen állnak helyre.

Három fő zonális típusa a trópusi esőerdő, a szubtrópusi esőerdő és a mérsékelt övi esőerdő. Mindhárom éghajlati övben domborzati hatásra alakulnak ki a hegyvidéki esőerdők.

A trópusi esőerdők öve az Egyenlítőtől északra és délre is nagyjából a 10. szélességi fokig terjed, de a tengerpartokon, egyes óceáni szigeteken és nedves szelek (passzát, monszun) fútta területeken ezen észak és dél felé is jelentősen túlterjeszkedik. Az esőerdő kialakulásához szükséges csapadékmennyiség az Egyenlítő vidékén évi 2000 mm, az Egyenlítőtől távolodva csökken.

• Afrikában:
  • Nyugat-Afrika: Guinea
  • Kongó-medence
  • Kelet-Afrikai árok vidéke
  • Kelet-Afrika tenger felé néző lejtői és a partközeli szigetek
  • Kelet-Madagaszkár
• Ázsiában:
  • Elő-India nyugati partvidéke
  • Hátsó-India nagy része
  • a Himalája déli lejtői
  • Szunda-szigetek
• Ausztráliában:
  • Északkelet-Ausztrália
  • Új-Guinea
• Óceániában:
  • a Csendes-óceán trópusi szigetei (pl. Hawaii-szigetek)
• Dél-Amerikában:
  • Amazonas-medence
  • Andok csapadékos lejtői
  • Kelet-Brazília hegyvidékei
• Közép-Amerikában:
  • Antillák

A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.

• Délkelet-Ázsiában:
  • Dél-Kína,
  • Közép-Kína,
  • Dél-Japán,
  • Burma

• Észak-Amerika délkeleti része:
  • Florida,
  • Yucatán-félsziget (Mexikó, Belize
  • Nicaragua (Los Guatuzos, Bosawás és Indio-Maiz)
• Dél-Amerika délkeleti része:
  • Brazília
• Ausztrália DK-i része,
  • Új-Zéland északi része.

A mérsékelt égövi esőerdők mindig óceáni éghajlaton, a tengerparton és annak közelében alakulnak ki olyan helyeken, ahol az éves csapadék legalább 1500 mm. Ez a fajta növényzet Európában ismeretlen.

• Észak-Amerikában:
  • Nagymedve esőerdő (az USA és Kanada Csendes-óceáni partvidéke egy keskeny, de mintegy húsz szélességi fokon át nyúló sávban).
• Dél-Amerikában:
  • Chile
• Ausztráliában:
  • Tasmania.
• Új-Zéland Déli-szigetén

• Régi digitális tankönyvtár: A szárazföldi vegetáció rendszerezése Archiválva 2021. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kevey Balázs: Növényföldrajz és társulástan (halott link)

A Wikimédia Commons tartalmaz Esőerdő témájú médiaállományokat.

• Rainforest Portál
• Rainforest akció hálózat
• Egyesült Nemzetek Fóruma, esőerdők
• Koalíció a nemzetek esőerdőiért

Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!