For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Szlovén kultúra.

Szlovén kultúra

A szlovén kultúra, a szlovén nép gyorsan fejlődő nagy múltú öröksége, nagy szerepet játszik a nemzettudatban. Ez a jelentős szerep jól érthető annak fényében, hogy a XX. század végéig a szlovén nép nagyon ritkán rendelkezezett önálló államisággal, nem lehettek önálló kulturális intézményei sem.

Miután Szlovénia újra független állam lett, ismét lendületet kapott az önálló szellemi élet. Az ország vezetése jól segíti a kulturális javak terjedését, fejlődését az ország nagyobb városain túl is.

Építészet és vizuális művészetek

[szerkesztés]
Ivan Grohar: A Magvető - Sejalec című festménye, mely a Szlovén Nemzeti Galériában is látható (1907)

A szlovén képzőművészet, építészet és formatervezés terén számos építész, tervező, festő, szobrász, fotóművész, grafikus, illusztrátor és konceptuális művész dolgozik. A szlovén vizuális művészek legrangosabb kiállítóhelyei a Szlovén Nemzeti Galéria és a Kortárs Művészetek Múzeuma.

A Szlovén Nemzeti Galériában található például Ivan Grohar: Sejalec című festménye is (1907), amely a szlovén nép egyik jelképe; az 5 centes pénzérme hátoldalán is szerepel.



A szlovén zeneművészeti hagyományok ismert kezdetét jelenleg a reneszánsz Jacobus Gallus jelenti. A legismertebb szlovén vonatkozású zeneszerző az Itáliában hegedű-virtuózként ismert Giuseppe Tartini.

A XX.-XXI. század szintén nem nélkülözi a zeneművészeti hagyományokat. Szlovéniát megérintette az impresszionizmus és avantgárd, ennek köszönhetően a Szlovén Nemzeti opera- és balettszínháznak módjában áll ilyen műfajú szlovén műveket bemutatni illetve a Slavko Osterc zeneszerzőtől elnevezett Ansambel Slavko Osterc, vagyis Slavko Osterc Zenekar kortárs műveket, jellemzően kamaraműveket is bemutat.

A szlovén zeneipar legismertebb képviselői ma a Laibach és a vokálos Perpetuum Jazzile együttesek.

Irodalom

[szerkesztés]

A szlovén nyelvű irodalom kezdetét Primož Trubar és már protestáns szerzők jelentették. A leghíresebb szlovén költő a romantikus France Prešeren.

Ma főleg kisprózák a divatosak. Már számos szlovén irodalmi magazin létezik, melyek prózákat, verseket, esszéket és helyi kritikai írásokat jelentetnek meg.

Hivatkozások

[szerkesztés]
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Szlovén kultúra
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?