Szimferopol
| Szimferopol (Сімферополь, Симферополь) | |||
 | |||
| |||
| Becenév: Город пользы (A hasznosság városa) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna (de jure) Oroszország (de facto) | ||
| Terület | Krími Autonóm Köztársaság (Ukrajna) Krími Köztársaság (Oroszország) | ||
| Járás | Szimferopoli járás | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1784 | ||
| Polgármester |
| ||
| Irányítószám | 295000—295490 (de facto) | ||
| Körzethívószám | +7 3652 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 340 540 fő (2021) | ||
| Népsűrűség | 3183,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 350 m | ||
| Terület | 107 km² | ||
| Időzóna | MSK (de facto) (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 34° 06′ 00″44.948376°N 34.100039°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 34° 06′ 00″44.948376°N 34.100039°E | |||
 | |||
| Szimferopol weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szimferopol témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szimferopol (ukránul Сімферополь, oroszul Симферополь, krími tatár nyelven Aqmescit, örményül Սիմֆերոպոլ / Сімферополь; jelentése: A fehér mecset) város a Krímben.[1] A város a Salhir folyó mellett helyezkedik el.
Földrajza
[szerkesztés]A város a Krím félsziget déli részén, a Krími-hegység északi lejtőjén fekszik. Mellette helyezkedik el a róla elnevezett szimferopoli víztározó.
Éghajlata
[szerkesztés]Meleg nyarak és nem túl hideg telek jellemzők. A januári átlaghőmérséklet –0,5 °C, júniusban pedig 21,2 °C. Az átlag csapadékmennyiség évi 510 mm körüli és mintegy 2470 órát süt a nap.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 20,4 | 21,9 | 28,7 | 31,5 | 34,2 | 37,7 | 39,3 | 39,5 | 37,2 | 33,3 | 28,0 | 25,4 | 39,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,9 | 4,7 | 9,1 | 15,9 | 21,4 | 25,7 | 28,9 | 28,6 | 23,1 | 17,0 | 10,4 | 5,6 | 16,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,9 | −3,2 | −0,2 | 4,8 | 9,5 | 13,9 | 16,5 | 16,1 | 11,6 | 6,8 | 2,2 | −1,1 | 6,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −26,0 | −30,3 | −18,4 | −11,1 | −8,4 | 0,7 | 3,6 | 3,8 | −5,1 | −11,4 | −21,7 | −23,2 | −30,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 39 | 36 | 38 | 34 | 35 | 58 | 45 | 52 | 42 | 42 | 49 | 45 | 515 |
| Havi napsütéses órák száma | 88 | 100 | 164 | 211 | 282 | 314 | 341 | 316 | 261 | 204 | 114 | 75 | 2470 |
| Forrás: Pogoda.ru.net,[2] NOAA (sun 1961–1990)[3] | |||||||||||||
Látnivalók
[szerkesztés]Szalgirka park/Botanikus kert (парк "Салгірка" (ботанічний сад), вул.Ялтинська, 2) 18. század vége
'Tavrika', a 750 éves tölgy (750-річний дуб "Тавріка") 14. század
Műemlékek
[szerkesztés]P.P. Pallasz háza (садиба П.П.Палласа, вул. Ялтинська, 2), 18-19. század
Voroncov palota és melléképüleei Szalgirciben (дворец М.Воронцова в парке Салгирка, проспект Вернадского, 2) 1826. Klasszicista.
Vasútállomás (вокзал, Привокзальная площадь , 1) 1951-1953.
Szentháromság zárda (Троицкий женский монастырь, улица Одесская, 12)
Kebir mecset (мечеть Кебир-Джами, улица Курчатова, 4) 1508., 1772., 1907.
Szkíta település maradványai (городище "Неаполь Скифський", улица Археологическая, улица Батаева, улица Воровского) 3-4. század
Taranova-Belozorova (дом Таранова-Белозёрова, улица Карла Маркса, 28/10) 1822-1826.
Középkori lakóépület (дом Ф.Мюльгаузена, улица Киевская, 24) 1787.
Páter-Pál-székesegyház (Петропавловский кафедральный собор, улица Октябрьская, 11) 1866-1870.
Troszvjátszká templom (Храм трёх святителей, улица Гоголя, 16) 1904.
Kenasza imahely кенаса, улица Караимская (korábban Пархоменко), 6 1891-1896. Eklektikus.
Kosztyántina és Elena házitemplom (Константино-Еленинская церковь. улица Октябрьская), 19. század második fele, orosz stílus
Szent (Nagy) Vaszilij szemináriumi temploma (семінарська церква свв.Василя Великого, Григорія Богослова та Іоана Золотоуста,вул.Героїв Аджимушкая, 7 / вул.Гоголя, 16) 1903., 1930-as évek.
Víztorony (водонапорная башня, улица Гурзуфская, 5) 1920-as évek.
Szavopulo-szökőkút (фонтан А.Савопуло, проспект Кирова) 1881.
Adzsi-Szit-Nafe-mecset (мечеть Аджи-Сеит-Нафе, переулок Колодязный, 3) 18. század vége - 19. század eleje
Bahcsiszeráji Nagyboldogasszony-remetelak (Бахчисарайський Успенський скит, вул.Турецька, 9 / вул.Сергєєва-Ценського, 5)
Viszockovo és Társa teakereskedés (Zincsina épület) (магазин "Торгівля чаями Висоцького та Ко" (будинок Зінчина), вул.Турецька, 21 / вул.Чехова, 5) 19. század második fele
Angyali üdvözlet-apácazárda (Благовіщенське подвір'я Космо-Даміанівського жіночого монастиря, вул.Курчатова, 1)[4]
Múzeumok
[szerkesztés]- Művészeti Múzeum Karl Libknekhta u. 35. Az óvárosban található, 1913-ban épült neoklasszicista épületben. Anyaga helyi arisztokraták tulajdonában volt nyugat-európai és orosz 16-20. századi képzőművészeti tárgyak. Ivan Ajvazovszkij és Arhip Kuindzsi festők munkái is megtalálhatók közte a híres "Holdfényes éj a Dnyeperen". A múzeum egy másik részben a szovjet kor művészeinek alkotásai és a modern krími illetve ukrán művészek kiállítása látható. Nyitva: 10:00-16:30.
- Taurida Központi Múzeum Gogolja u. 14. Az épület 1909-ben bíróságnak épült. Több mint 150 000 kiállítási tárgy. Krím történelme az i.e. 3. évezredtől. A krími gótok kincseinek kiállítása hétvégenként látogatható. Kedden zárva, egyébként nyitva 09:00-17:00 között.
- Krími Néprajzi Múzeum Puskina u. 18. A néprajzi részleget 1923-ban alapították. A keleti szlávok (oroszok, ukránok, fehéroroszok) kultúrájának gazdag anyaga látható, valamint tatár, karaita, örmény, cigány, észt, bolgár, moldovai, olasz, lengyel és magyar néprajzi tárgyak. Kedden zárva, egyébként nyitva 09:00-17:00 között.
Panoráma
[szerkesztés]
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ Climate Averages for Simferopol (orosz nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ Simferopol Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. november 28.)
- ↑ Látnivalók, (ukránul), (oroszul) és (angolul)
További információk
[szerkesztés]- A városi tanács honlapja Archiválva 2019. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Művészeti Múzeum
- Taurida Központi Múzeum
Ukrajna közigazgatási egységei | ||
|---|---|---|
| Autonóm köztársaság |  | |
| Területek (Oblaszty) |
| |
| Területi jogú városok | ||
| ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
