Sziámi krokodil
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Krokodilok (Crocodilia) Család: Krokodilfélék (Crocodylidae) Nem: Crocodylus Faj: C. siamensis
Tudományos név
Crocodylus siamensis (Schneider, 1801)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sziámi krokodil témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sziámi krokodil témájú médiaállományokat és Sziámi krokodil témájú kategóriát.

A sziámi krokodil (Crocodylus siamensis) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába, a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a krokodilfélék (Crocodylidae) családjába tartozó faj.

Délkelet-Ázsia édesvizeinek lakója. Előfordulása bizonyított Kambodzsa, Malajzia és Vietnám területén, valamint Indonéziában (Borneó és Jáva szigetén). Thaiföldről minden valószínűség szerint kipusztult, de visszatelepítési programok kezdődtek ismételt meghonosítása érdekében. Elképzelhető, hogy Bruneiben, Laoszban és Mianmarban is élnek állományai. Édesvizekhez kötődik, főleg a lassú mozgású folyókat és állóvizeket kedveli. A borneói állomány egyes kutatók szerint a bordás krokodil (Crocodylus porosus) alfajaiból áll, mások önálló fajnak tekintik Crocodylus raninus néven.

A legnagyobb hímek legfeljebb 4 méteres hosszúságúra nőnek meg, de ritka a 3 méternél hosszabb példány. A sziámi krokodil meglehetősen hasonlít a vele egy élőhelyen is élő bordás krokodilra, különösen fiatal korában, de a felnőtt egyedeknek szélesebb az orra, torokpikkelyei pedig átlósabbak. A két faj egyébként kereszteződhet; a hibridek nagy termetűek.

Főleg halakkal, kétéltűekkel és hüllőkkel táplálkozik, de feltehetően kisebb emlősöket is fogyaszt.

Az esős évszakban, április-május során kerül sor a párzásra. A nőstény fészekhalmot épít, ebbe rakja 20-50 tojását. A kis sziámi krokodilok mintegy 80 nap után kelnek ki, amiben anyjuk segít nekik, és szájában a vízhez szállítja őket. A fogságban élő krokodilok körülbelül tízéves korukban válnak ivaréretté.

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint súlyosan veszélyeztetett faj, mivel élettere jelentősen beszűkült és példányszáma is drasztikusan csökkent. Elsősorban élőhelyének pusztítása, illetve az illegális vadászat fenyegeti. Szerepel a CITES I. függelékében.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 10.)

Ez az állatról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!