For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Szecsuan.

Szecsuan

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Sichuan (四川省
Sìchuān Shěng)
Rövidítés: 川 / 蜀
pinjin rövidítés: Chuān / Shǔ
Név eredete川峡四路 (chuānxiá sìlù) rövidülése
四 (sì) – négy
川 (chuān) – folyó
Közigazgatás
Ország Kína
Közigazgatási szintTartomány
SzékhelyCsengtu
Prefektúrák (地区)21
Megyék (县)181
Járások (乡)5011
A KKP tartományi bizottságának titkáraZhang Xuezhong
KormányzóZhang Zhongwei
Terület485 000 km²,
5. a rangsorban
ISO 3166-251
Népesség
Teljes népesség83 674 866 fő (2020)[1]
Népsűrűség180 fő/km²
Főbb nemzetiségekHan – 95%
Ji – 2,6%
Tibeti – 1,5%
Csiang – 0,4%
GDP 2004
GDP655,6 milliárd CNY,
9. a rangsorban
GDP per fő7510 CNY,
26. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Sichuan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szecsuan témájú médiaállományokat.
A Szecsuani-medence kijárata, a Jangce szurdoka

Szecsuan kiejtése (kínai: 四川, pinjin: Sìchuān; magyarosan hibásan írják még Szecsuánnak is) a Kinai Népköztársaság közép-nyugati tartománya. Területe 485 000 km², lakossága 87 millió fő. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Csengtu. 1997-ig Szecsuan tartomány része volt a hatalmas Jangce-parti nagyváros, Csungking is, amelyet akkor a környező területekkel mintegy 83 000 km-en, 30 millió lakossal külön tartományi jogú várossá szerveztek.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A tartomány neve kínaiul négy folyót jelent.[2] Ezek a Jangce, a Csialing, a Min-folyó; ami a negyediket illeti, arra vonatkozóan több nézet is van, általában a To-folyót sorolják ide.[3]

Történelem

[szerkesztés]

Szecsuanban és a szomszédos Jünnan tartományban élt már az i. e. 11. században a félig-meddig mitikus pa törzs vagy bó nép, akiket később a kínai terjeszkedés asszimilált.

A bronzkorban Szecsuan területén egy önálló, a kínaitól független magaskultúra alakult ki. A korai időkben kevés kapcsolata volt Kínával. Önálló írás ugyan kialakult, de a fennmaradt szövegek annyira mitológikusak, hogy történeti forrásnak csak korlátozottan alkalmasak. Államukat i. e. 316-ban a Csin fejedelemség hódította meg, amely i. e. 221-ben egész Kínát egyesítette. A területet betagozták a Csin-dinasztia birodalmába.

A terület határvidék maradt Tibet felé, és sokat szenvedett a Tibettel vívott háborúk miatt. Kínából küldött alkirályok uralkodtak felette jelentős autonómiával. Azokban az időszakokban, amikor Kínában meggyengült a központi hatalom, akkor gyakorlatilag független volt a medence uralkodója.

A kínaiak hamar kiépítették a kínai rendszerű mezőgazdasághoz tartozó vízügyi létesítményeket. Ezt népességrobbanás követte.

A mongol hódítás elleni harc idején állami monopóliummá tették a teakereskedelmet. A cél az volt, hogy pénzt szerezzen az állam lovak vásárlására. A monopólium nagyon gyorsan lerombolta a gazdasági életet, majd a katonai védelem is összeomlott. A mongol Jüan-dinasztia Szecsuant is elfoglalta.

A Ming-dinasztia idején nagyszabású építkezések folytak. Főleg buddhista vallási épületeket emeltek. Ezek ma is jó állapotban vannak. A 17. század közepén parasztháború tört ki. Nem a helyi parasztság lázadt fel, hanem Észak-Kínából törtek be felkelő hadak. A harcok elképesztő méretű pusztítással jártak. Utána több mint száz évig tartott a tartomány újra benépesítése. Ezt már a mandzsu dinasztia végezte el. Az ő uralmuk alatt, a 18. század elején szervezték rendes kínai tartománnyá a Szecsuani-medencét.

A második kínai–japán háború idején a japánok elfoglalták Pekinget, Sanghajt, Nankingot, Wuhant, tehát a kínai síkság nagyvárosait. Ekkor a Kuomintang kormány Szecsuan akkori legnagyobb városába, Csungkingba települt és itt maradt 1945-ig.

1949-ben, már a Kínai Népköztársaság kikiáltása után, a tartomány védelmét személyesen Csang Kaj-sek irányította. Ennek ellenére a kommunista csapatok nagyon gyorsan megszállták.

1955-től 1997-ig Szecsuán volt Kína legnépesebb tartománya. A nyolcvanas évek közepén már százmillió ember élt itt. 1997-ben is csak azért vesztette el vezető helyét a rangsorban, mert Csungking várost elválasztották a tartománytól és önállóan lett tartományi szintű igazgatási egység.

Földrajz

[szerkesztés]

Szecsuan földrajzilag a központi medencéből és az azt övező hegyvidékekből áll. Az egyébként teljesen zárt medencének egyetlen kijárata van, a Jangce szorosa kelet felé. A környező hegyláncok különösen nyugaton, Belső-Ázsia felé igen magasak. A leghíresebb csúcs a 3099 méteres Omej-hegy, a buddhizmus egyik szent hegye. Északon a peremláncok 2000-3000 méter közötti magasságot érnek el, délen és keleten pedig 1500-2200 méteresek. A medencét magát is a hegyrögök több sora 250-700 méter közötti tengerszint feletti magasságú kisebb részekre tagolja, melyek közül legjelentősebb a síksági jellegű, negyedidőszaki üledékekkel kitöltött, termékeny, és emiatt rendkívül sűrűn lakott, Csengtui-medence nyugaton. A medence középső része jobbára 300-700 m magas, meglehetősen meredek falú homokkőtáblákból és köztes völgyekből-völgymedencékből álló, eróziósan erősen felszabdalt lépcsővidék. Keleten több párhuzamos, 800-1600 m-ig magasodó homokkővonulat található, köztük keskeny folyóvölgyek helyezkednek el.[4]

A Szecsuani-medencétől északra és északkeletre a Sárga-folyóig, illetve a Vej völgyéig terjedő széles, tagolt hegyvidék a belső-ázsiai láncos röghegységek folytatása. Északi része a több párhuzamos nyugat-keleti irányú vonulatból álló, 450 km hosszú Csin-hegység, más néven Csinling. Gránitból, gneiszből és kvarcitból felépülő csúcsai általában 2000-3000 méteresek, legmagasabb pontja, a Tajpajsan 3767 méteres. Míg a hegység láncai észak felé meredekek, addig délen paleozoikumi palával borítva lankásabban ereszkednek le a Hansuj-folyó teraszos völgyére. Gerinceit a pleisztocénban jég csiszolta. Híres csúcsa északkeleten az ugyancsak Kína szent hegyei közé tartozó, 1997 méteres Hua-hegy(wd) (Hua-san), öt, szinte függőleges gránitszirtjével. Kelet felé a hegység folytatását a Kínai-alföldbe beékelődő, helyenként még 2000 m feletti, de egyre jobban lealacsonyodó és szigethegyekre szakadozó Funiu-hegység alkotja.[5]

Éghajlat

[szerkesztés]

A Szecsuani-medence éghajlata a monszun által befolyásolt, csapadékos nyarú szubtrópusi klíma. A környező hegyek miatt nagyon enyhe, viszont ködös, borús a tél. A januári középhőmérséklet 5–8 °C. A nyár forró és párás, a júliusi középhőmérséklet 26–30 °C között mozog, az abszolút maximumok meghaladják a 40 °C-t, magas páratartalom mellett. Az évi 900-1300 mm (a hegyekben akár 1800 mm) csapadék nagy része nyáron hullik. A medence vízhálózata emiatt nagyon sűrű. Eredeti növényzete lombhullató és örökzöld növényekben gazdag (tölgyek, bambuszfélék), hegyeinek állatvilága különleges, emblematikus állata az óriáspanda.[4]

Közigazgatás

[szerkesztés]

Szecsuan tartomány 18 prefektúrai szintű városra és 3 autonóm prefektúrára van felosztva.

Prefektúrai szintű városok:

  • Csengtu (成都)
  • Mienjang (绵阳)
  • Deyang (德阳)
  • Yibin (宜宾)
  • Panzhihua (攀枝花)
  • Leshan (乐山)
  • Nanchong (南充)
  • Zigong (自贡)
  • Luzhou (泸州)
  • Neijiang (内江)
  • Guangyuan (广元)
  • Suining (遂宁)
  • Ziyang (资阳)
  • Guang'an (广安)
  • Ya'an (雅安)
  • Meishan (眉山)
  • Dazhou (达州)
  • Bazhong (巴中)

Autonóm prefektúrák:

  • Aba Tibeti Autonóm Prefektúra (阿坝藏族羌族自治州)
  • Garzê Tibeti Autonóm Prefektúra (甘孜藏族自治州)
  • Liangshan Yi Autonóm Prefektúra (凉山彝族自治州)

Gazdaság

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215  
  • Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2 
  • Polonyi: Polonyi Péter: Kína (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1987. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-256-8  

További információk

[szerkesztés]
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Szecsuan
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?