Szászludvég
| Szászludvég (Logig) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Tekeújfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tekeújfalu |
| Irányítószám | 547378 |
| SIRUTA-kód | 118030 |
| Népesség | |
| Népesség | 310 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 50 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 52′ 46″, k. h. 24° 34′ 26″46.879456°N 24.573776°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 46″, k. h. 24° 34′ 26″46.879456°N 24.573776°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szászludvég, 1910 és 1918 között Ludvég (Lúdvég, románul: Logig, németül: Ludwigsdorf, erdélyi szász nyelven Ludesdref) falu Romániában, Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szászrégentől 19 km-re északnyugatra, a Mezőség keleti peremén, 430 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a német Ludwig személynévből való. Történeti névalakjai: villa Luduici (1333), Luduig (1335), Lwdwegh (1388), Lodvig (1750), Szász-Ludvég (1760), Ludwigsdorf (1833). Neve előtagjától a helységnévrendezéskor megfosztották.
Története
[szerkesztés]A 14. században szász falu volt. A 20. századig folyamatosan Kolozs vármegyéhez, evangélikus egyháza pedig a tekei káptalanhoz tartozott.
A 17–18. században a szászok mellé románok és magyarok is beköltöztek, de a három nemzetiség mindvégig fertályok szerint elkülönülve élt. Református egyháza 1722-től 1858-ig, majd 1921 után ismét anyaegyház, 1858 és 1921 között Dedrádszéplak filiája volt.
1898-ban 1812 kataszteri holdas határának 46%-a volt szántó, 36%-a erdő és 13%-a rét.
1944. szeptember 15-én a német hadsereg a szászok háromnegyedét evakuálta, de többségük a háború vége után hazatért szülőfalujába. 1953 és 1957 között 65 magyar lakosa költözött a zsil-völgyi bányavidékre.
Lakossága
[szerkesztés]1850-ben 830 lakosából 424 volt román, 204 magyar, 193 német és 9 cigány nemzetiségű; 435 görögkatolikus, 193 evangélikus, 153 református és 49 római katolikus vallású.
1900-ban 872 lakosából 519 volt román, 193 magyar, 147 német és 13 cigány anyanyelvű; 527 görögkatolikus, 146 református, 144 evangélikus és 42 római katolikus vallású. 27%-uk tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 12%-a beszélt magyarul.
2002-ben 466 lakosából 372 volt román, 57 magyar és 37 német nemzetiségű; 366 ortodox, 56 református és 38 evangélikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Bornemisza-udvarház (18. század).
- A főutca 10., 15. és 265. számú háza műemlék (valamennyi 19. századi).
- A református templom 1909-ben, az evangélikus 1913-ban épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1948-ban Michael Lassel festő.
Források
[szerkesztés]- Jost Linkner: Heimatbuch Ludwigsdorf in Nordsiebenbürgen. Wels, 1997
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
