Rabat (Málta)
| Rabat | |||
 | |||
| A rabati Szent Pál-templom | |||
| |||
| Mottó: Notabilis gemma fulget[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Málta | ||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Alexander Craus (Munkáspárt, 2009 óta) | ||
| Irányítószám | RBT | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Ünnep | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 497 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 430,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,6 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 52′ 54″, k. h. 14° 23′ 56″35.881667°N 14.398889°EKoordináták: é. sz. 35° 52′ 54″, k. h. 14° 23′ 56″35.881667°N 14.398889°E | |||
| Rabat weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rabat témájú médiaállományokat. | |||
Rabat Málta legnagyobb területű helyi tanácsa a nagy sziget nyugati részén. A város a Dingli-plató peremén áll. Lakossága 11 462 fő. Neve arab eredetű, elővárost jelent, ugyanis Mdina külterületeként jött létre. Külterületei Tal-Virtù, Għajn Qajjet, és ide tartoznak Baħrija község, Kunċizzjoni, Landrijiet, Tas-Salib, Nadur és Mtaħleb is.
Története
[szerkesztés]
Korai története egybeforrt Mdináéval, hiszen Rabat fele is Malet (később Melita) városához tartozott. Erről az időről tanúskodnak a föníciai és római sírok, valamint a Szent Pál- és Szent Ágota-katakombák. Ezek I. Constantinus császár Milánói ediktumáig az őskeresztények gyülekezőhelyei is voltak. A Fátimida megszállás idején Málta városának területét lecsökkentették mai méretére, de hamarosan a falak előtt is kis település jött létre. 1485-ben itt halt meg és itt van eltemetve Pietru Caxaro jegyző, a Cantilena szerzője.
A középkorban és a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend uralma idején még Mdina árnyékában élt, a sziget lakóinak menedéke volt támadás idején. 1534-ben itt halt meg Philippe de Villiers de L’Isle-Adam nagymester. Brichelot és Bremond térképén (1718) csak mint Groto de S. Paul szerepel. Egy 1761-es jegyzék szerint 17 vidéki kápolna állt a település körül.[3] Valódi fejlődése csak a brit uralom idején indult meg: megépült az első általános iskola, bevezették az orvosi ellátást, postát, közvilágítást, és Notabile állomáson keresztül vasúti összeköttetésben állt Vallettával is. A második világháború után - főleg az 1960-70-es években - lakossága ugrásszerűen nőtt 12 000 főig, ezért szükség volt egyes külterületek (Tal-Virtù, Għajn Qajjet) beépítésére is. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. 2000-ben Mtarfa önálló helyi tanács lett.
Ma az apostoli nuncius székhelye. 2010. június 5-én két része, Baħrija és Tal-Virtù részlegesen önálló mini-tanácsot választottak. Tal-Virtù ötfős tanácsa 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselőből, Baħrijáé 4 munkáspárti és 1 nemzeti párti képviselőből áll.[4]
Baħrija
[szerkesztés]Falu Málta nyugati partja közelében, a sziget egyik legmagasabban fekvő területén. A környékbeliek ma is földműveléssel foglalkoznak. Közel 3000 lakosával nem számít kicsinek az országban. 2010. június 5-e óta ötfős mini-tanács irányítja a helyi ügyeket.
Két temploma közül ma csak az 1984-ben épült Szent Márton-templomot használják. Nevezetességei Szent Márton ünnepe (november 11.), az éves vásár (a festa utáni vasárnapon), tradicionális étele a nyúl.
Önkormányzata
[szerkesztés]Rabatot kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 5 munkáspárti és 4 nemzeti párti képviselőből áll.[5]
Polgármesterei:
- Alfred Sharples (1994–2000)
- Rudolf Grima (2000–2003)
- Charles Azzopardi (2003–2006)
- Frank Fabri (2006–2009)
- Alexander Craus (Munkáspárt, 2009–)
Ünnepei
[szerkesztés]- Szent Pál (január 25.)
- Szent József (július 1. vasárnapja)
- Corpus Christi (március 19.)
- Tours-i Szent Márton (Baħrija - november 11.)
- Szeplőtelen fogantatás (december 8.)
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Keréknyomok[6]
- Szent Pál-plébániatemplom[7] (San Pawl, St. Paul): Lorenzo Gafà tervei alapján épült
- Szent Pál-barlang
- Szent Pál-katakomba
- Szent Ágota-katakomba és múzeum[8]
- Victoria Lines
- Wignacourt Museum
- Casa Bernard[9]
- Miasszonyunk születése-kápolna (Nativity of Our Lady, Mtaħleb)[10]
- Santa Maria della Virtù földalatti kápolna a Wied l'Isqof oldalán
Kultúra
[szerkesztés]Band clubjai:
Sport
[szerkesztés]Sportegyesületei:
Közlekedése
[szerkesztés]Autóval bárhonnan jól megközelíthető.
Autóbuszjáratai (2011. július 3. után):[15]
- 51 (Valletta-Mtarfa)
- 52 (Valletta-Dingli)
- 53 (Valletta-Rabat)
- 107 (Mosta-Dingli)
- 109 (Rabat-Għar Lapsi)
- 201 (Repülőtér-Baħrija)
- 202 (Sliema-Rabat)
- X3 (expressz, Repülőtér-Buġibba)
- N52 (éjszakai, San Ġiljan-Dingli)
Hivatkozások
[szerkesztés]- Il-Parroċċa San Pawl Rabat (máltai nyelven). [2010. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- Rabat links (angol nyelven). [2012. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jelentése: Nevezetes drágakő ragyog
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ Ezek egy része köré mára önálló települések épültek. Forrás: Bugeja, Lino: Intriguing history of Maltese wayside chapels (angol nyelven). Times of Malta, 2011. március 6. [2011. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 8.)
- ↑ Artikli (máltai nyelven). RabatMalta.webs.com. [2011. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű)
- ↑ Cart ruts Malta (angol nyelven). [2010. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ St. Paul Rabat (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ St. Agatha (angol nyelven). [2021. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Casa Bernard (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Church of the Nativity of Our Lady (angol nyelven). [2011. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Banda Konti Ruggieru (máltai nyelven). [2011. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Għaqda Mużikali L’Isle Adam (máltai nyelven). [2011. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Depiro Basketball Club (angol nyelven). [2011. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Rabat Ajax Football Club (angol nyelven). [2010. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
Források
[szerkesztés]- Moldoványi Ákos : Málta (Útikönyv) - 1996. Panoráma Bp. - ISBN 963-243-810-8
- Local councils: Rabat (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. június 8.)[halott link]
| Malta helyi tanácsai | Attard · Balzan · Birgu · Birkirkara · Birżebbuġa · Bormla · Dingli · Fgura · Floriana · Għargħur · Għaxaq · Gudja · Gżira · Ħamrun · Iklin · Isla · Kalkara · Kirkop · Lija · Luqa · Marsa · Marsaskala · Marsaxlokk · Mdina · Mellieħa · Mġarr · Mosta · Mqabba · Msida · Mtarfa · Naxxar · Paola · Pembroke · Pietà · Qormi · Qrendi · Rabat · Safi · San Ġiljan · San Ġwann · San Pawl il-Baħar · Santa Luċija · Santa Venera · Siġġiewi · Sliema · Swieqi · Tarxien · Ta’ Xbiex · Valletta · Xgħajra · Żabbar · Żebbuġ · Żejtun · Żurrieq |  |
|---|---|---|
| Malta más települései | Baħar iċ-Ċagħaq · Baħrija · Bidnija · Bubaqra · Buġibba · Burmarrad · Fleur-de-Lys · Ħal Farruġ · Manikata · Marfa · Paceville · Qawra · Swatar · Ta’ Qali · Xemxija | |
| Gozo helyi tanácsai | ||
| Gozo más települései | ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
