Rónai András (színművész)
| Rónai András | |
| Született | 1932. szeptember 14. Budapest |
| Elhunyt | 2005. április 28. (72 évesen) Ramat Gan |
| Állampolgársága | izraeli |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Yarkon Cemetery |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rónai András (eredetileg Rőmer) (Budapest, 1932. szeptember 14. – Tel-Aviv, 2005. április 28.)[1] színész, rendező.
Pályafutása
[szerkesztés]Zsidó családba született, édesapja parafakereskedő volt.[2] Tízévesen határozta el, hogy színésznek áll, és szülei tiltása ellenére 1942-ben csatlakozott Lakner Artúr gyerekszínházához.[3] Lakner magyarosította a nevét Rómaira, amit később egy műsorfüzetben hibásan Rónainak írtak, s ez ragadt rá a későbbiekben.[3] A második világháború után a többi Lakner-gyerekhez hasonlóan előbb a Magyar Színházban, majd az operettszínház ifjúsági előadásain lépett fel. A Pál utcai fiúk színpadi változatának egyik előadását követően – amelyben Áts Ferit játszotta – lépett oda hozzá Radványi Géza, aki felkérte a készülő Valahol Európában című filmjének egyik szerepére; ő játszotta Ficsúrt. Ekkorra azonban már túl volt első filmjén, mivel közvetlenül a háború után szerepelt Bródy Sándor A tanítónő című művének filmváltozatában, többek között Jávor Pállal együtt.[2][4] 1948-ban a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színházhoz szerződött, ahol azonban Várkonyi levette a műsorról azt a Fábri Zoltán rendezte darabot, amelyben ő is szerepelt volna. Ezt követően döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot, amelyre néhány hónappal később, 1949-ben került sor.[2][5]
Kivándorolt Izraelbe, ahol az első időkben építőipari munkásként dolgozott Tel-Avivban. Később behívták katonának, ahol a harci kiképzést követően a tábori színházhoz vezényelték, miután Izraelbe is eljutott a Valahol Európában egyik kópiája, és nagy sikerrel játszották. Első színpadi alakítására – nyelvi hiányosságai ellenére – a kritikusok is felfigyeltek, majd még a katonai szolgálat ideje alatt leszerződtette őt a tel-avivi városi színház, ahol két szezonnal később már főszerepet bíztak rá. Az ő ötlete nyomán jött létre az a magyar színház, amelyben nyaranta magyar színészek magyar nyelvű darabokat adtak elő.[2] Így fordult meg Izraelben például 1955-ben Jávor Pál,[2][3] aki ott is igen népszerű volt, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy zsidókat bújtatott a pincéjében a háború alatt.[2] Rónai – aki időközben utónevét Avrahamra változtatta – 1963-ban került az izraeli nemzeti színházhoz, a Habimához.[2] Harminchárom éves korában itt ismerkedett meg Liával, a rigai származású katonalánnyal, akit három hónappal később feleségül vett.[2][4] Vezető színész lett a színházban, ahol összesen mintegy kétszáz szerepet bíztak rá az évtizedek során. Ezenkívül negyven izraeli, amerikai és német filmben játszott.[5] Kivándorlását követően a hatvanas évek elején járt először Magyarországon,[2] majd 1977-től egyre sűrűbben járt vissza, sok időt töltött az országban, és többször rendezett színházakban.[1]
Elismerései
[szerkesztés]- 1963: Nordau-díj[6]
- 1972: Herzl-díj[1]
- 1973: „Az év legjobb színésze” (állami díj)[1]
- 1990: Klatshkyn-díj[1]
- 1992: Pro Cultura Hungarica kitüntetés[1]
- 1998: Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje[1]
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- George (Steinbeck: Egerek és emberek)
- Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom)
- Almády (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban)
- Dorante (Molière: Az úrhatnám polgár)
- Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
- Sade márki (Weiss: Marat/Sade)
- Duncan (Ionesco: Macbeth)
- Forlipopoli (Goldoni: Mirandolina)
- Fülöp király (Dürrenmatt: János király)
- Nagy Romulus (Dürrenmatt)
- Pandarus (Shakespeare: Troilus és Cressida)
Fordításai
[szerkesztés]- Kishont F.: Házasságlevél (1990)
- Chanoch Levin: Mesterség az élet (1991)
- Kishont F.: Óh, óh, Rómeó! (1993)
Kötete
[szerkesztés]- Csillag a bocskain; Aura, Bp., 2004
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g Eltemették Rónai András színművészt. kultúra.hu, 2005. május 2. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
- ↑ a b c d e f g h i Falusy Zsigmond. „Itthonról haza – András és Avraham”, Népszabadság, 2003. április 19., 27. oldal (HTML-változat)
- ↑ a b c Koltai Tamás (1982. szeptember 19.). „A Király uccából indult el…”. Új tükör, 28. o.
- ↑ a b „Rónai Andrással beszélget Nógrádi Gábor – Igen-Migen”, Kurír – esti kiadás, 1992. szeptember 1., 7. oldal
- ↑ a b Z. L.. „Ficsúr meghalt”, Népszabadság, 2005. április 30., 16. oldal
- ↑ Rónai András. Magyar színházművészeti lexikon. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Magyar filmesek a világban – Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
