Réti fülesbagoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Figyelmes példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Asio flammeus (Pontoppidan, 1763) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Réti fülesbagoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Réti fülesbagoly témájú médiaállományokat és Réti fülesbagoly témájú kategóriát. |
A réti fülesbagoly (Asio flammeus) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Észak- és Dél-Amerikában, a Karib-tengeri szigeteken, a Galápagos-szigeteken és Ázsiában költ, Dél-Európában, Kis- és Dél-Ázsiában, valamint Afrikában telel.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeres, kisszámú fészkelő, rendszerint a posztglaciális reliktum élőhelyeken fordul elő (például Hanság, Hortobágy). Állandó, de telente nagyobb távolságokat kóborol, esetenként inváziószerűen nagyobb mennyiségben jelennek meg csapatai. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 13 itthon telelő réti fülesbaglyot figyeltek meg a madarakat számlálók.[1]
Alfajai
- eurázsiai réti fülesbagoly (Asio flammeus flammeus) (Pontoppidan, 1763) – Eurázsia, Északnyugat-Afrika, Észak-Amerika
- dél-amerikai réti fülesbagoly (Asio flammeus bogotensis) (Chapman, 1915) – Kolumbia, Ecuador, Peru északi része
- venezuelai réti fülesbagoly (Asio flammeus pallidicaudus) (Friedmann, 1949) - Venezuela, Guyana és Suriname
- déli réti fülesbagoly (Asio flammeus suinda) (Vieillot, 1817) – Dél-Peru, Chile, Bolívia, Tűzföld, Brazília
- Galápagosi fülesbagoly (Asio flammeus galapagoensis) (Gould, 1837) - a Galápagos-szigetek, egyes rendszerekben különálló fajként határozzák meg
- Falkland-szigeteki réti fülesbagoly (Asio flammeus sanfordi) (Bangs, 1919) – Falkland-szigetek
- Hawaii-szigeteki réti fülesbagoly (Asio flammeus sandwichensis) (A. Bloxam, 1827) – Hawaii szigetek
- Ponape szigeti réti fülesbagoly (Asio flammeus ponapensis) (Mayr, 1933) – Ponape sziget (Mikronézia)
- hispaniolai réti fülesbagoly (Asio flammeus domingensis) (Statius Müller, 1776) – Hispaniola (Dominikai Köztársaság, Haiti)
- Puerto Ricó-i réti fülesbagoly (Asio flammeus portoricensis) (Ridgway, 1882) – Puerto Rico
- kubai réti fülesbagoly (Asio flammeus cubensis) (Garrido, 2007) - Kuba
Megjelenése
A réti fülesbagoly hossza 34–42,3 centiméter, szárnyfesztávolsága 95–110 centiméter, míg testtömege 206–475 gramm közötti. Tollazata barna, fehér és fekete mintával. Arca jóval fehéresebb, mint a teste többi része. Ültében az erdei fülesbagolytól (Asio otus) sárgásabb színe, alig látható tollfüle és sávozatlan hasoldala különbözteti meg.
Életmódja
Többnyire magányos és nappal is szokott vadászni. Tápláléka mindenféle rágcsálóból áll, hazai viszonyok között legjellemzőbb tápláléka a mezei pocok (Microtus arvalis), de emellett számos más rágcsáló-fajt is fogyaszt.
Szaporodása
Az ivarérettség egyéves kortól kezdődik, a költési időszak márciustól júniusig tart. A talajra rakja fűszálakból álló fészkét. A fészekaljában 4-10 fehér tojás található, ezeken 26 napig kotlik a tojó. A fiatal madarak 5 hetes korukban repülnek ki.
 |
 |
Rokon fajok
A réti fülesbagoly rokona az erdei fülesbagolynak (Asio otus).
Jegyzetek
- ↑ Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
Források
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
- [Az MME Monitoring Központjának adatlapja https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-asifla]. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
További információk
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
