Pusztaszer
A Hét vezér emlékmű (1900) a határban emelkedő Árpád-halmon
Pusztaszer címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Kisteleki
Jogállás	község
Polgármester	Máté Gábor[1]
Irányítószám	6769
Körzethívószám	62
Népesség
Teljes népesség	1320 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	48,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 59′46.55, 19.98333333333346.550000°N 19.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 59′46.55, 19.98333333333346.550000°N 19.983333°E
Pusztaszer Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Pusztaszer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztaszer község Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásában.

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szélén, Ópusztaszertől északnyugatra fekvő település. Közigazgatási területe közelítőleg négyzet alakú, attól nem sokban tér el; további szomszédai északkelet felől Tömörkény, délnyugat felől Kistelek, északnyugat felől pedig Pálmonostora. A térség fontosabb települései közül Kistelek központja 9,5, Balástya 15,5, Sándorfalva pedig 29 kilométer távolságra található.

Közigazgatási területén, annak nyugati szélén keresztülhúzódik az 5-ös főút, így Budapest-Kecskemét, illetve Szeged felől is könnyen megközelíthető. Központján a Gátértól Tömörkényen át idáig húzódó 4518-as út halad végig.

A honfoglalás fontos csomópontja. Anonymus legendája szerint a honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlésének színhelye. Árpád vezér és társai itt megálltak 34 napra, és törvényeket hoztak. Ám a tatár-török dúlás folyamán a település és környéke többször elnéptelenedett. Az 1700-as években kezdődött meg ismét a betelepülés Kecskemétről. A terület rendezetlen tulajdonviszonyait követően az északi részét (Felső-Pusztaszert) Kecskemét 1828-ban megvásárolta. Ettől kezdve a területen folyó gazdálkodást és közéletet a Kecskemét által kinevezett pusztabíró (Dékány família) felügyelte. 1881-ig közigazgatásilag Kecskeméthez tartozott, majd a nagy távolság miatt 1881 és 1934 között Kisteleken intézték a hivatalos ügyeket. A település 1934. január 1-jén vált közigazgatásilag önállóvá. A lakosság nagyrészt tanyákon élt, a 60-as években kezdődött meg a tanyasi lakosság faluközpontba települése. Mára már csak mintegy 130 lakott tanya található a település külterületén.

• 1990–1994: Kertész László (FKgP-SZDSZ-ASZ)^[3]
• 1994–1998: Kertész László (SZDSZ)^[4]
• 1998–2002: Kertész László (FKgP)^[5]
• 2002–2006: Kertész László (független)^[6]
• 2006–2010: Máté Gábor (független)^[7]
• 2010–2014: Máté Gábor (független)^[8]
• 2014–2019: Máté Gábor (független)^[9]
• 2019–2024: Máté Gábor (független)^[10]
• 2024– :

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (31,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 1,9%, felekezeten kívüli 17,1% (40,3% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 2% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).^[13]

• Hét vezér emlékoszlopa az Árpád halmon - a honfoglalás ezer esztendős évfordulójára, a szeri gyűlés helyén a honfoglaló vezérek portréival díszített emlékoszlopot 1900-ban állította a Magyar Országos Diákszövetség.
• A legenda szerint a Pusztaszer környékén található hét halmon (kurgánok) állt a hét vezér sátra: Árpád halom, Szárnyék halom, Sáregyházi halom, Vesszős halom, Kártyás halom, Kettős halom, Császárné halma.
• Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
• Büdös-szék

• Máté Bence természetfotós
• Tóth Pál grafikus^[14]
• Tóth Albertné Piroska csipkeverő^[15]
• Szarvas József „Josh” popzenész^[forrás?]

• Baghyné Makra Ilona: Pusztaszer község közigazgatása 1881-1938. Bába Kiadó, Szeged, 2004., 146, [2] p. ISBN 963-9511-77-3
• Baghyné Makra Ilona: Pusztaszeriek - Bagiak, Dávidok, Makrák. Bába Kiadó, Szeged 2004. 108 p. ISBN 963-9511-66-8
• Nagy Józsefné Pintér Eszter: Pusztaszer története Kiadó: Pusztaszer Község Önkormányzata 1996. ISBN 963 03 4134 4
• Nagy Józsefné Pintér Eszter:120 éves a szervezett oktatás Pusztaszeren 2004 Kiadó: Pusztaszer Község Önkormányzata

• Az önkormányzat honlapja
• Pusztaszer az utazom.com honlapján

Sablon:Csongrád-Csanád vármegye települései m v sz Csongrád-Csanád vármegye települései
Megyei jogú városok	Hódmezővásárhely Szeged
Városok	Csanádpalota Csongrád Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Sándorfalva Szentes
Nagyközségek	Algyő Ásotthalom Bordány Kiszombor Nagymágocs Szegvár Üllés Zsombó
Községek	Ambrózfalva Apátfalva Árpádhalom Baks Balástya Csanádalberti Csanytelek Csengele Derekegyház Deszk Domaszék Dóc Eperjes Fábiánsebestyén Felgyő Ferencszállás Forráskút Földeák Királyhegyes Klárafalva Kövegy Kübekháza Magyarcsanád Maroslele Mártély Nagyér Nagylak Nagytőke Óföldeák Ópusztaszer Öttömös Pitvaros Pusztamérges Pusztaszer Röszke Ruzsa Szatymaz Székkutas Tiszasziget Tömörkény Újszentiván Zákányszék