Pray-kódex
sacramentarium
A kódex nevezetessége a 136r lapján fennmaradt Halotti beszéd és könyörgés
Szerző	ismeretlen
Megírásának időpontja	1192–1195
Nyelv	latin és magyar
Témakör	vallás
Műfaj	kódex
Részei	misekönyv húsvéti misztériumjáték kottásénekek zsinati törvények Pozsonyi Évkönyvek
Külső hivatkozás	MEK OSzK
A Wikimédia Commons tartalmaz Pray-kódex témájú médiaállományokat.

A Pray-kódex 1192–1195 között keletkezett latin és magyar nyelvű kódex, amelyet első tudományos leírójáról, Pray Györgyről (1723–1801) neveztek el. A kódex műfaját tekintve sacramentarium^[1] (mise végzéséhez szükséges liturgikus szövegek gyűjteménye), mely egy magyar (Boldván vagy Jánosiban található) Keresztelő Szent János bencés apátságnak készült. Tartalmazza a magyar szentek névsorát. A kódexet ma az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében őrzik.

• A kódex fő magyar nevezetessége a Halotti beszédnek nevezett szentbeszéd és könyörgés, amely a magyar nyelv első ismert összefüggő nyelvemléke.

• A kódex öt miniatúrájának egyike (a XXVIII. számmal jelölt), a Bizáncban tisztelt „Mandilion” leplet ábrázolja, pontosan bemutatva azokat a jellegzetességeket, amelyek a ma Torinóban őrzött, Jézusnak tulajdonított halotti lepelre is jellemzőek (tűz által ütött, L alakú lyuksor, halszálkás szövésminta, a holttest egyedi kéztartása).^[2] A kódex nemzetközi jelentőségét az adja, hogy a Torinói lepel jellegzetességeit ábrázoló miniatúra keletkezési ideje megelőzi a Torinói Lepel radiokarbonos kormeghatározásának eredményét. A lepel korát 95%-os konfidencia intervallummal 1260-1390 közé teszi, míg a Pray-kódex 1192-1195 között keletkezett.

A kódex többi része latin nyelvű

• misekönyvet,
• húsvéti misztériumjátékot,
• kottásénekeket,
• Könyves Kálmán-kori zsinati törvényeket
• a legrégibb magyar annalest, az úgynevezett Pozsonyi Évkönyveket tartalmazza. Ez utóbbi 1210-ig közli a magyar királyok névsorát.

• Francia hatás: Naptárában szembetűnő a francia szentek előtérbe kerülése, melynek eredetije francia befolyást mutat (Arras-Cambrai-Amiens).
• Magyar réteg: A kalendáriumban augusztus 15-én asumptio, vagyis Szűz Mária mennybevétele után oda van írva még transitus Sancti Stephani, azaz Szent István „tranzitja”, átmenete vagyis halála.

• A Sacramentarium őspéldányát a váci székesegyházban másolták és annak átdolgozott változatát írták a Pray-kódexbe, és jutott el feltehetően Jánosiba (Gömör vármegyébe).
• A kódex Garamszentbenedek és Deáki érintésével jut el Pozsonyba a 12. század közepén.
• Elsőként 1770-ben tudósít róla Pray György (1723–1801) történetíró, jezsuita apátkanonok.^[3]
• Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár őrzi a művet.

• III. Béla magyar király idején keletkezett, aki 1196-ban hunyt el. A király gyermekkorában Konstantinápolyban nevelkedett, ahol minden valószínűség szerint péntekenként kiállították a „torinói leplet”. (Ez azért fontos, mert kutatók a Pray-kódex XXVIII jelzésű rajzára – lásd a Krisztus temetése témájú rajzot – sokat hivatkoznak a lepelre, hogy alátámaszthassák kutatásaikban, érveléseikben, hogy a torinói lepel eredeti). Lánya, Margit ugyancsak Konstantinápolyban nevelkedett, sőt bizánci császárné lett. A fent említett rajzon megfigyelhető alakok jellegzetes bizánci köpenyt viselnek.

• Pray-kódex – Halotti beszéd és könyörgés, nyelvemlekek.oszk.hu

• Madas Edit: Pray-kódex, magyarzenetortenet.hu
• Kniewald Károly Zágráb 1939., epa.oszk.hu
• Pray-kódex Halotti beszéd és könyörgés, mek.oszk.hu
• The Definitive Shroud of Turin, greatshroudofturinfaq.com
• Írások a Pray-kódexről; szerk. Bartók Zsófia Ágnes, Horváth Balázs; Argumentum–ELTE BTK Vallástudományi Központ Liturgiatörténeti Kutatócsoport Bp., 2019 (Műhelytanulmányok. ELTE BTK Vallástudományi Központ Liturgiatörténeti Kutatócsoport)

• Magyar kódexek listája

A Wikimédia Commons tartalmaz Pray-kódex témájú médiaállományokat.