Povl Bang-Jensen
| Povl Bang-Jensen | |
 | |
| Povl Bang-Jensen emléktáblája a Corvin közben | |
| Született | 1909. április 6.[1] Koppenhága |
| Elhunyt | 1959. november 25. (50 évesen) New York |
| Állampolgársága | dán |
| Foglalkozása | diplomata |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Povl Bang-Jensen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Povl Bang-Jensen, (Koppenhága, 1909. április 6. – New York, 1959. november 25.) dán diplomata. A második világháború idején a washingtoni dán nagykövetség munkatársa volt.
Élete
[szerkesztés]Az 1956-os forradalom ügye évekig szerepelt az ENSZ napirendjén, de a szovjetek miatt eredménytelenül. 1957 januárjában egy úgynevezett Ötös Bizottságot hoztak létre a történtek kivizsgálására. Ennek a bizottságnak volt a másodtitkára Bang-Jensen. Kéthly Annát, Király Bélát és Kővágó Józsefet nyilvános ülésen hallgatták meg, és több, mint száz személyt pedig titkos meghallgatáson. Mivel Bang-Jensen nem volt hajlandó kiadni a magyar tanúk nevét, félve attól, hogy azok Magyarországon maradt családját meghurcolnák, Dag Hammarskjöld, az ENSZ akkori főtitkára fegyelmi eljárást indított ellene.
Az ENSZ Közgyűlésen a „magyar ügy” tárgyalása 1959. november 25-én volt esedékes. Ezen a napon Bang-Jensent a New York-i Alley Pond Parkban átlőtt jobb halántékkal találták (egyébként balkezes volt). Halálát öngyilkosságnak minősítették. A rendőrségi jegyzőkönyvekben már ekkor különböző halálozási dátumok szerepelnek (25 vagy 26-a). A testét 28-án már elhamvasztották, pedig felmerült a gyomorban gyanús idegen anyag jelenléte. Hamvait Dániában temették el.
| „ | Mivel nagyszerű jogász volt gyakran lehengerelte az embereket. Igazából nem is lehetett vele vitázni. Ez bizonyos neheztelést keltett azokban az emberekben, akik beszéltek vele. Túl okos volt és egy diplomatának nem kell túl okosnak lennie. Ezzel aztán jó sok ellenséget szerzett magának. | ” |
| – Erling Bjöl politológus[2] | ||
Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz kitüntette. A 301-es parcellában fejfát állítottak emlékére. A XI. kerületben, Sasadon, a Sasad Liget lakóparkban utcát neveztek el róla. A Corvin közben emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A magyarbarát Bang-Jensent a KGB lépre csalta és kivégezte?, hvg.hu
- Elszálltak az ENSZ-be vetett magyar remények, hvg.hu
- Az ENSZ, 1956 és egy rejtélyes halál, hvg.hu
- Veczán Zoltán: Megfejtettük, mi kellhet Szijjártóéknak, Magyar Nemzet, 2016. február 21. Online hozzáférés Archiválva 2016. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Irodalom
[szerkesztés]- Bo Lidegaard: A legmagasabb ár. Povl Bang-Jensen és az ENSZ; ford. Kertész Judit; Magyar Könyvklub, Bp., 2000 ISBN 9789635471126
- Nagy András: A Bang-Jensen ügy. ’56 nyugati ellENSZélben; Magvető Kiadó; Budapest. 2005 ISBN 963-14-2481-2
További információk
[szerkesztés]- A magyar forradalom és a magyar kérdés az ENSZ-ben, 1956–1963 Tanulmányok, dokumentumok és kronológia, mek.oszk.hu
- Az ENSZ, 1956 és egy rejtélyes halál. Egy politikai (ön)gyilkosság anatómiája
- P. B. Jansen rejtélyes halála
- Dokumentumok az ENSZ 1956-os Különbizottságának tevékenységéről, w3.osaarchivum.org
- Jelképes síremléket állítottak Povl Bang-Jensen svéd diplomata tiszteletére a Rákoskeresztúri köztemetőben, nava.hu
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
