Pogány György (operaénekes)
| Pogány György | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930) | |
| Született | Putzer György 1882. március 26.[1][2][3] Pécs[1][2] |
| Elhunyt | 1924. március 27. (42 évesen)[4][5] Budapest[1][4][5] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Andrejka Margit (1912. július 16. – )[3] |
| Gyermekei | Pintyőke (* 1914?) |
| Szülei | Schneid Karolina Putzer (Pogány) Antal |
| Foglalkozása | operaénekes |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1902 – 1905. november 10.) |
| Halál oka | szepszis |
| Zenei pályafutása | |
| Aktív évek | –1924 |
| Hang | tenor |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pogány György, Putzer (Pécs, 1882. március 26.[6] – Budapest, 1924. március 27.)[7] operaénekes (tenor).
Életútja
[szerkesztés]Putzer (Pogány) Antal borkereskedő és Schneid Karolina[8] fiaként született. Putzer családi nevét 1903-ban Pogányra változtatta.[9] Előbb Bernben lépett színpadra, 1909. november havában, a »Sámson és Delila« Sámson szerepében, amidőn a kritika egyhangú magasztalással írt a fiatal énekes szépen csengő, üde tenor hangjáról, kitűnő iskolázottságáról, zenei biztonságáról, ízléses előadásáról és kifejező játékáról. Pályája nálunk 1911-ben az akkor alakult Népoperánál kezdődött, ahol nagy reményeket fűztek értékes orgánumához. A »Quo vadis?«-ban mutatkozott be és szép sikerrel adta Meister Vilmos, Manrico, Alfréd, Don José szerepeit. Később külföldön működött, 1913-ban Hamburgban, azután Berlinben volt az ottani Opera tagja. Ezután Párizsban a Opera Garnierben énekelt. A világháború miatt hazajött, majd az Operaházhoz szerződött és Lohengrint, Siegfriedet, Radamest, Bánk bánt énekelte. 1912. július 16-án Újpesten feleségül vette Andrejka Margit Terézia operaénekesnőt (szül. 1886. aug. 22.).[10] 1916. május 13-án a Magyar Királyi Operaházban fellépett mint vendég a »Carmen« Don José-jában, 1924-ben a Városi Színházban Asszad és Faust voltak újabb szerepei. Halálát pokolvar (carbunculus) okozta. Pázmán Ferenc búcsúztatta, és az Operaház saját halottjának tekintette.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Opera DigiTár
- ↑ a b Putzer, György(Polgár), https://leveltar.elte.hu/leveltar/kutatas/adatbazisok/magyarorszagi-felsooktatasi-intezmenyek-1580-1918
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, PIM67995
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Pécs-Székesegyház r.k. keresztelési anyakönyv, 20/1882. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1002/1924. folyószáma alatt.
- ↑ A halotti bejegyzés szerint tévesen Kiss Laura
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 59516/1903. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 1166. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 39. oldal 36. sor
- ↑ A házasságkötés bejegyezve az újpesti (Bp. IV. ker.) állami házassági akv. 333/1912. folyószáma alatt.
Forrás
[szerkesztés]- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
További információk
[szerkesztés]- Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
