A pluralizmus fő jelentése: többféleség; többféle érték vagy nézet létezése egyidejűleg.

A nemzetközileg használt kifejezés a latin pluralis (= ‘többes’) szóból ered.^[1] Tágabb értelemben arra utal, hogy valamiből sokféle, több van egyszerre.

A pluralizmus rövid definíciói:

1. Politikai sokszínűség, többpártrendszer.
2. Szegmentált pluralizmus: olyan többpártrendszer, amelyben a pártok önálló szubkultúrákként léteznek egymás mellett
3. Azonos funkciót ellátó intézmények közötti választás lehetősége.
4. Eltérő vélemények létjogosultságát megengedő irányzat.

A politikában olyan feltételrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a hatalomból a társadalmi csoportok széles köre részesüljön.^[2] A demokratikus politikai rendszer egyik alapértéke és tulajdonsága. Több különböző politikai törekvés egyszerre létezésének lehetősége és természetessége, mely az érdekek, értékrendek, nézetek, ideológiák, pártok és intézmények egymással versengő sokféleségét jelenti. A pluralizmus a társadalom természetes tagoltságát és a politikai hatalom ennek megfelelő megosztását fejezi ki, vagyis azt az állapotot, amelyben a hatalomnak és a befolyásnak számos alapja és forrása van. A fogalom történelmileg az abszolút hatalmat és az állami szuverenitást támadó század eleji elméletekre – például Harold Laski munkáira – nyúlik vissza, valamint Robert Dahl és Charles Lindblom elméleti kutatásaira.

A filozófiában az idealizmus egyik válfaja, amely szerint a világ nem magyarázható egyetlen elvből, mert sok, egymástól független szellemi szubsztanciából áll, amelyek között vagy nincs belső összefüggés, vagy ha van, az isteni révén keletkezett.^[3] Klasszikus képviselője Leibniz filozófiája.

Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!