Pionírnak az olyan élőlényeket nevezzük, amelyek a pusztulást kiváltó ok megszűntével elsőként jelennek, illetve telepednek meg olyan területeken, amelyekről az élet valamiért kipusztult. A pusztulás oka lehet természetes, így például:

• erdőtűz,
• vulkánkitörés,
• jégborítás;

de lehet mesterséges is, mint például:

• erdőirtás;
• ipari tevékenység.

A valamely területet benépesítő pionír növényfajok együttese a pionír növénytársulás. Mivel a fás növények pionír közösségeinek lombkoronája gyengén zár, ezek a fajok gyakorta korán termőre fordulnak, és a legtöbb évente rendszeresen terem is. A pionír növényfajok magjai általában aprók, és csak rövid ideig csírázóképesek, (a később betelepülő elegyfajoké közepes, a szukcesszió kései fázisában megjelenő klimaxfajok magvai nagyok és sokáig csírázóképesek).

A pionír növénytársulás laza, fajszegény, kiegyenlítetlen, a diverzitása kicsi. Tipikus pionír növénytársulások a Kárpát-medencében:

• nyílt homoki egyéves gyepek,
• nyílt sziklagyepek,
• némely vetési gyomtársulások.

Tipikus pionír fásszárúak:

• erdeifenyő (Pinus sylvestris),
• krími feketefenyő (Pinus nigra var. tatarica),
• európai vörösfenyő (Larix decidua),
• nyír (Betula sp.),
• közönséges boróka (Juniperus communis),

• Kempelen Farkas digitális tankönyvtár 45. A fűzvirágúak rendje - Salicales
• Kempelen Farkas digitális tankönyvtár Szaporodási (reprodukciós) fázis Archiválva 2008. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Németh Csaba: Fás szárúak 1.
• A növényföldrajz alapjai^{[halott link]}
• A társulások rendszere