Pina Bausch
A Wiesenland show végén, táncosaival, 2009 januárjában
Született	Philippine Bausch[1] 1940. július 27. Solingen
Elhunyt	2009. június 30. (68 évesen) Wuppertal
Állampolgársága	német[2]
Házastársa	Ronald Kay (1980–2009)
Gyermekei	Rolf Salomon Bausch
Foglalkozása	koreográfus balett-táncos balettmester egyetemi oktató filmrendező forgatókönyvíró
Iskolái	Folkwang Művészeti Egyetem Juilliard School
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje a francia Becsületrend lovagja Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka Commander of the Order of Merit of the Italian Republic Grand Officer of the Military Order of Saint James of the Sword[3] a Bolognai Egyetem díszdoktora American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Pour le Mérite Deutscher Tanzpreis State Prize of North Rhine-Westphalia (1990) a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal (1997) Ehrenring der Stadt Wuppertal (1997. december 17.) Europe Theatre Prize (1999) Praemium Imperiale (1999)[4] Kyoto Prize in Arts and Philosophy (2007)[5] Musikpreis der Stadt Duisburg (2008) Frankfurti Goethe-díj (2008)[6][7]
Halál oka	tüdőrák
Sírhelye	Wuppertal
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Pina Bausch témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Philippine „Pina” Bausch (Solingen, 1940. július 27. – Wuppertal, 2009. június 30.) német moderntánc-koreográfus, a világhírű Wuppertali Táncszínház megalapítója.^[8]

A Düsseldorfhoz közeli Solingenben, August és Anita Bausch vendégfogadó-tulajdonosok harmadik, legkisebb gyermekeként született.

Fiatalon kezdett táncolni. 1955-től a Folkwang Egyetemen, Essenben tanult, később Németország egyik legbefolyásosabb koreográfusa, Kurt Jooss, a német expresszionista tánc egyik megalapítója is dolgozott vele.

Érettségi után, 1960-ban ösztöndíjat nyert el a Juilliard Schoolra, New Yorkba. Ott tanárai voltak többek között Anthony Tudor, José Limon és Paul Taylor. Fellépett a helyi Paul Sanasardo és Donya Feuer Tánctársulattal, az Új Amerikai Balettel és tagja lett a Metropolitan Opera Balett Társulatnak.

1962-ben a Jooss új Folkwang Balett Társulatának, szólistájaként segített Joossnak több darabban is, mielőtt 1968-ban megkoreografálta volna első előadását, 1969-ben pedig Jooss kinevezte társulata művészeti vezetőjének.

1972-ben művészeti vezetőként kezdett a Wuppertal Opera Balettben, amely halála után felvette a Tanztheater Wuppertal Pina Bausch nevet. A társulat sok saját darabbal rendelkezik, és rendszeresen vannak világkörüli turnéi.

A férfi-nő kapcsolat visszatérő téma munkáiban, ami ihletett adott – és nagy közönségsikert aratott – a Beszélj hozzá című filmhez, Pedro Almodóvar rendezésében. A klasszikus balett jóformán teljesen hiányzik darabjaiból, inkább a természetes mozgásra épített. Darabjai rövid dialógusokra és mozgásokra épülnek, legtöbbször szürreális jellegűek. Az ismétlés nagyon fontos szerkezeti tényező. Művei a színészi improvizációra épülnek. Multimédiás óriásprodukcióiban meghatározó díszletet és zenét használt. Emellett kedvelte a földi elemeket a színpadon. Tavaszi áldozat című koreográfiájában földet, míg a Szegfűben vizet vitt föl a színpadra. Masurca Fogo című előadásában a színpad fele fölemelkedik, köves dombbá alakul, és a portugál zenétől K. D. Langig sokféle zenét használt fel benne.^[9]

Gyöngyelmélete: az előadás egy gyöngy, először csak egy porszem és lassan rétegenként válik igazgyöngyé.

Legismertebb munkája a Café Müller, ami lelkiállapotát és kilátástalanságát mutatja be.

1983-ban ő játszotta a Lherimiai Hercegnő szerepét Federico Fellini És a hajó megy c. filmjében.^[10]

Férje Rolf Borzik, holland származású díszlet-, és jelmeztervező volt, aki 1980-ban meghalt leukémiában. 1981-ben Ronald Kay lett az élettársa, akitől Rolf nevű fia született.

A rengeteg Bauscht ért megtiszteltetés között van Nagy Britannia Laurence Olivier-díja és a Japán Kyoto-díj, továbbá 2008-ban Frankfurt am Main városától megkapta a neves Goethe-díjat.

Tüdőrákban halt meg, öt nappal a diagnózis felállítása után, Wuppertalban, ahol az evangélikus egyház rítusával temették el.^[8] Élettársa és fia élte túl.

• Bausch; vál., szerk. Lakos Anna és Nánay István; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 2000
• Jochen Schmidt: Pina Bausch. Félelmek alagútján át; ford. Nagy Borbála; L'Harmattan, Bp., 2011 (Tánctörténet)

Pina Bausch's Cravos, 2005

• 2010. Pina Bausch: Álomtánc (dokumentumfilm, szereplő)
• 2011. Pina (dokumentumfilm, szereplő)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Pina Bausch című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Daily Telegraph idézet: Pina Bausch, a német táncos és koreográfus ... a legbefolyásosabb egyénisége a kortárs táncnak az elmúlt harminc évben, jobban egyesítve a táncot a radikális színházzal, a szürreális művészettel, a szexuális drámával, és a tánccal kifejezett testbeszéddel, amelyet Tanztheater néven ismerünk.
• New York Times Pina Bausch, német koreográfus, meghal 68 évesen
• The Independent Pina Bausch: Táncos és koreográfus, akinek életmunkája új megvilágításba helyezte az emberi testet
• Los Angeles Times Pina Bausch 68 éves korában elhunyt; innovatív német koreográfus volt
• The Guardian Pina Bausch 1940-2009, idézet: Elvesztettük a táncot mint színházi eszközt, a leglátványosabb és legbefolyásosabb eszközét, amely újrarajzolta a színházi művészetek térképét.
• The Guardian Emlékezés Pina Bauschra, a modern tánc veszélyes varázslójára
• The Guardian Pina Bauschról mondták: "Neki kulcsa volt a lelkedhez"
• l'Humanité Archiválva 2011. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Pina Bausch, a német koreográfus halála
• l'Humanité Archiválva 2009. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Pina Bausch, aki beszédre keltette a táncot

• Tanztheater Wuppertal Pina Bausch (németül)
• Stanford Presidential Lectures in the Humanities and Arts Pina Bausch: Élete és munkája, Mimi Tashiro, 1999
• Ballet Magazine Interview Valerie Lawson, 2002
• GOETHE-INSTITUT 50 Kortárs tánc koreográfus, Jochen Schmidt, 2009
• The Gurdian "She made you feel thrilled to be alive"