Pfalz–Neuburgi Mária Zsófia portugál királyné
| Pfalz–Neuburgi Mária Zsófia | |
 | |
| Portugália királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1687 – 1699 | |
| Elődje | Savoyai Mária Franciska Erzsébet |
| Utódja | Habsburg Mária Anna |
| Uralkodóház | Wittelsbach-ház |
| Született | 1666. augusztus 6.[1][2] Benrath Palace[3] |
| Elhunyt | 1699. augusztus 4. (32 évesen)[1][2] Lisszabon[4] |
| Nyughelye | Panteão da Casa de Bragança |
| Édesapja | Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem |
| Édesanyja | Hessen-darmstadti Erzsébet Amália pfalzi választófejedelemné |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | II. Péter portugál király |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pfalz–Neuburgi Mária Zsófia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pfalz–Neuburgi Mária Zsófia portugál királyné (Düsseldorf, 1666. augusztus 6. – Lisszabon, 1699. augusztus 4.)
Élete
[szerkesztés]1666. augusztus 6-án született, a düsseldorfi Benrath kastélyban, Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem és második felesége, Hessen-darmstadti Erzsébet Amália tartománygrófnő tizenegyedik gyermekeként és negyedik leányaként. A szülők 1653. szeptember 3-án kötöttek házasságot, miután Fülöp 1651. október 8-án, 35 esztendősen, 9 évnyi házasság után megözvegyült. Első feleségével, Anna Katalin lengyel királyi hercegnővel egy közös fiuk született, de sajnos ő még a születésekor meghalt.
Anyai nagyszülei: II. György, Hessen-Darmstadt tartománygrófja és Zsófia Eleonóra szász hercegnő, I. János György szász választófejedelem leánya.
A 20 éves Mária Zsófia 1687. július 2-án, képviselők útján, Heidelbergben hozzáment az akkor 39 esztendős, özvegy II. Péter portugál királyhoz, aki 1683. december 27-én veszítette el első feleségét, Savoyai Mária Franciska nemours-i hercegnőt, aki előzőleg Péter bátyjának, VI. Alfonz portugál királynak volt a hitvese. Mária Franciska 1668. április 2-án lett Péter felesége. (VI. Alfonz 1666. augusztus 2-án vette feleségül Mária Franciskát, ám az asszony már a következő évben kérte a frigy érvénytelenítését, férje impotenciájára hivatkozva. A házasságot végül 1668 elején felbontotta az egyház. Mária Franciskának nem született gyermeke első férjétől, Péternek azonban szült egy leányt, Izabella Lujzát 1669. január 6-án.)
Alfonz nem nősült újra és 1683. szeptember 12-én, 40 évesen távozott az élők sorából, gyermeket pedig nem hagyott hátra, ezért koronája öccsére, Péter hercegre szállt.
Mária Zsófia királyné 1699. augusztus 4-én, 32 éves korában hunyt el, Lisszabonban, a Ribeira Palotában, orbánc betegsége következtében. Özvegye nem nősült újra, és hét évvel később halt meg, 1706. december 9-én, 58 esztendős korában. Mária Zsófia holttestét a São Vicente de Fora templomban helyezték végső nyugalomra.
Gyermekei
[szerkesztés]Zsófia hercegnő és II. Péter közös gyermekei:
- János Ferenc (1688. augusztus 30 - 1688. szeptember 17.)
- János (1689. október 22 - 1750. július 31.), a későbbi V. János portugál király, aki 1706 és 1750 között ült az ország trónján, és aki 1708. október 27-én nőül vette Mária Anna osztrák főhercegnőt, aki hat gyermeket (Barbara, Péter, József, Károly, Pedro és Sándor) szült férjének
- Ferenc (1691. május 25 - 1742. július 21.), Beja hercege, aki ugyan soha nem nősült meg, de volt két törvénytelen gyermeke Mariana da Silveira-tól
- egy halva született leány (1693-ban)
- Franciska (1694-ben született, de csak két hónapot élt)
- Antónió (1695. március 15 - 1757. október 20.), ő soha nem házasodott meg és gyermeke sem született
- Teréza (1696-1704)
- Mánuel (1697. augusztus 3 - 1766. augusztus 3.), Ourém grófja, aki ugyancsak nőtlenül és örökös nélkül hunyt el
- Franciska Jozefa (1699. január 30 - 1736. július 15.), ő soha nem ment férjhez és gyermekei sem születtek
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Heinrich August Pierer: Pierer's Universal-Lexikon der Vergangenheit und Gegenwart, Band 10, 1860, S. 878
- Johann Samuel Ersch: Allgemeine Encyclopädie der Wissenschaften und Künste , J. f. Gleditsch, 1847, S. 23 Digitalisat
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
