Parus
Széncinege (Parus major)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Család: Cinegefélék (Paridae) Nem: Parus Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Parus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Parus témájú médiaállományokat és Parus témájú kategóriát.

A Parus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó nem.

A nemet Carl von Linné írta le 1758-ban, az alábbi fajok tartoznak ide:

• hegyi széncinege (Parus monticolus)
• széncinege (Parus major)
• japán széncinege (Parus minor)
• jávai széncinege (Parus cinereus)

Átsorolva Machlolophus nembe:

• fehértarkójú cinege (Machlolophus nuchalis vagy Parus nuchalis)
• tajvani cinege (Machlolophus holsti vagy Parus holsti)
• királycinege (Machlolophus spilonotus vagy Parus spilonotus)
• koronás cinege (Machlolophus xanthogenys vagy Parus xanthogenys)
• Machlolophus aplonotus vagy Parus aplonotus

Átsorolva Melaniparus nembe:

• fehérvállú cinege (Melaniparus guineensis vagy Parus guineensis)
• fehérszárnyú cinege (Melaniparus leucomelas vagy Parus leucomelas)
• rozsdáshasú cinege (Melaniparus rufiventris vagy Parus rufiventris)
• fahéjszín-hasú cinege (Melaniparus pallidiventris vagy Parus pallidiventris)
• fehérhasú cinege (Melaniparus albiventris vagy Parus albiventris)
• Carp-cinege (Melaniparus carpi vagy Parus carpi)
• szerecsencinege (Melaniparus niger vagy Parus niger)
• egyszínű cinege (Melaniparus funereus vagy Parus funereus)
• egyszínű cinege (Melaniparus funereus vagy Parus funereus)
• szürkehasú cinege (Melaniparus griseiventris vagy Parus griseiventris)
• feketemellű cinege (Melaniparus fasciiventer vagy Parus fasciiventer)
• szomáliai cinege (Melaniparus thruppi vagy Parus thruppi)
• rozsdástorkú cinege (Melaniparus fringillinus vagy Parus fringillinus)
• fehérhátú cinege (Melaniparus leuconotus vagy Parus leuconotus)
• akáciacinege (Melaniparus cinerascens vagy Parus cinerascens)
• fokföldi cinege (Melaniparus afer vagy Parus afer)
• fehérhomlokú cinege (Parus semilarvatus vagy Cyanistes semilarvatus)

• európai széncinege (Parus major major) – Linnaeus, 1758 – Európa
• angol széncinege (Parus major newtoni) – Prazak, 1894 – Anglia
• Parus major corsus – O. Kleinschmidt, 1903 – Portugália, Spanyolország, Franciaország
• Parus major ecki – Von Jordans, 1970 – Szardínia
• mallorcai széncinege (Parus major mallorcae) – Von Jordans, 1913 – Mallorca
• görög széncinege (Parus major aphrodite) – Madarász, 1901 – Görögország, Kréta, Ciprus
• (Parus major niethammeri) – Von Jordans, 1970 – Kréta
• észak-afrikai széncinege (Parus major excelsus) – Buvry, 1857 – Marokkó, Algéria, Tunézia
• Parus major terraesanctae – Hartert, 1910 – Szíria, Jordánia, Izrael
• Parus major blanfordi – Prazak, 1894 – Irak, Irán
• Parus major karelini – Zarudny, 1910 – Irán
• Parus major kapustini – Portenko, 1954 – kelet-Oroszország
• Parus major bargaensis – Yamashina, 1939 – kelet-Oroszország, Kína
• turkesztáni cinege (Parus major bokharensis vagy Parus bokharensis)
• Parus major minor (vagy külön faj: japán széncinege)
• Parus major dageletensis (vagy a japán széncinege alfaja)
• Parus major kagoshimae (vagy a japán széncinege alfaja)
• Parus major amamiensis (vagy a japán széncinege alfaja)
• okinavai széncinege (Parus major okinawae) (vagy a japán széncinege alfaja)
• Parus major nigriloris (vagy a japán széncinege alfaja)
• tibeti széncinege (Parus major tibetanus) (vagy a japán széncinege alfaja)
• Parus major commixtus (vagy a japán széncinege alfaja)
• Parus major nubicolus (vagy a japán széncinege alfaja)
• Parus major cinereus (vagy külön faj: jávai széncinege)
• Parus major intermedius (vagy a jávai széncinege alfaja)
• Parus major decolorans (vagy a jávai széncinege alfaja)
• Parus major ziaratensis (vagy a jávai széncinege alfaja)
• Parus major cashmirensis (vagy a jávai széncinege alfaja)
• nepáli széncinege (Parus major nipalensis) (vagy a jávai széncinege alfaja)
• Parus major vauriei (vagy a jávai széncinege alfaja)
• Parus major stupae (vagy a jávai széncinege alfaja)
• Parus major mahrattarum (vagy a jávai széncinege alfaja)
• Parus major templorum (vagy a jávai széncinege alfaja)
• hajnani széncinege (Parus major hainanus) (vagy a jávai széncinege alfaja)
• Parus major ambiguus (vagy a jávai széncinege alfaja)
• Parus major sarawacensis (vagy a jávai széncinege alfaja)

A nemhez kötődő őslénytani leletek Magyarországról kerültek elő: a Parus robustus (Pliocén, Csarnóta),^[1] a Parus parvulus (Pliocén, Csarnóta)^[1] és a Parus medius (Pliocén, Beremend).^[1]

A Parus nemhez sorolt fajok hét alcsoportot alkotnak. Az első csoporthoz tartozik a széncinege (Parus major), a hegyi széncinege (Parus monticolus) és a fehértarkójú cinege (Parus nuchalis), melyeknek jellegzetes a mintázatuk, s Nyugat-Európától Kelet-Ázsiáig, valamint Észak-Afrikában élnek. A második csoport tagjai a fokföldi cinege (Parus afer), a szomáliai cinege (Parus thruppi), az akáciacinege (Parus cinerascens) és a szürkehasú cinege (Parus griseiventris), melyek mintázatukban hasonlítanak a széncinegéhez, s Afrikában élnek, az Egyenlítőtől délre. A harmadik csoportot a feketemellű cinege (Parus fasciiventer) alkotja, melynek feje fekete, testének mintázata a széncinegééhez hasonló, s átmenetet képez a második és a negyedik csoport között. A negyedik csoportot a fekete színű cinegék alkotják: az egyszínű cinege (Parus funereus), a fehérvállú cinege (Parus guineensis), a fehérszárnyú cinege (Parus leucomelas), a szerecsencinege (Parus niger), a Carp-cinege (Parus carpi), a fehérhasú cinege (Parus albiventris) és a fehérhátú cinege (Parus leuconotus), melyek Afrika szubszaharai övezetében élnek. Az ötödik csoportba olyan feketeszínű cinegék alkotják, melyeknél megjelenik a rozsdásbarna színezet: a rozsdáshasú cinege (Parus rufiventris), a fahéjszín-hasú cinege (Parus pallidiventris), a rozsdástorkú cinege (Parus fringillinus); ezek szintén a szubszaharai afrikában élnek. A hatodik csoportot az Délkelet-Ázsiában élő, fejtetőjükön bóbitával díszített koronás cinege (Parus xanthogenys), királycinege (Parus spilonotus) és tajvani cinege (Parus holsti) alkotja. A hetedik csoport tagja a fehérhomlokú cinege (Parus semilarvatus).

• Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. november 1.)
• ITIS szerinti rendszerbesororlás. (Hozzáférés: 2011. november 1.)