Parádsasvár
A Károlyi-kastély, ma Kastélyhotel Sasvár
Parádsasvár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Pétervásárai
Jogállás	község
Polgármester	Holló Henrik (független)[1]
Irányítószám	3242
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	331 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	20,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″47.917, 19.98347.917000°N 19.983000°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″47.917, 19.98347.917000°N 19.983000°E
Parádsasvár Pozíció Heves vármegye térképén
Parádsasvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Parádsasvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Parádsasvár község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Parádsasvár a 24-es főútból kiágazó 24 117-es úton megközelíthető zsáktelepülés. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló, 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el, ahonnan szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a környező hegycsúcsokra, a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, a Galyatetőre, a Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár-hegyekre.

Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta, határszélét érinti még a 2408-as út is.

A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez II. Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.

II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.

A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma ötcsillagos luxusszállóként üzemel.

Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak a maira.^[3]

• 1990–1994: Holló Henrik (független)^[4]
• 1994–1998: Holló Henrik (független)^[5]
• 1998–2002: Holló Henrik (független)^[6]
• 2002–2006: Holló Henrik (független)^[7]
• 2006–2010: Holló Henrik (független)^[8]
• 2010–2014: Holló Henrik (független)^[9]
• 2014–2019: Holló Henrik (független)^[10]
• 2019–2024: Holló Henrik (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 12%-a román és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, református 6,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 2,7%, felekezeten kívüli 12,3% (30,9% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,3-0,3% szlováknak, cigánynak, németnek és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,4% volt római katolikus, 4,2% református, 1,1% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,3% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 14% felekezeten kívüli (46,2% nem válaszolt).^[13]

• A Parádi Üveggyár 2005-ben bezárt.^[14]

• Gyógyvízfeldolgozó üzem (ÉLPAK Zrt.)

• Kastélyhotel Sasvár (Károlyi-kastély)
• Parádsasvári üvegmanufaktúra^[14]
• Ősjuhar (Acer acuminatilobum), a világon egyedül a Mátrában megtalálható, nem szaporítható juharfaj.

• A község temetőjében helyezték végső nyugovóra Szokup Lajos egykori építésügyi miniszterhelyettest, az orosházi Üvegipari Művek korábbi vezérigazgatóját (1920–2017)

• Parádsasvár a szeporszag.hu -n^{[halott link]}
• Ősjuhar leírás
• Kirándulás a Mátrában. Történelmi kastélyok és üdülőhelyek a palócok földjén.PARÁD-PARÁDSASVÁR film

Sablon:Heves megye települései m v sz Heves vármegye települései
Megyei jogú város	Eger
Városok	Bélapátfalva Füzesabony Gyöngyös Gyöngyöspata Hatvan Heves Kisköre Lőrinci Pétervására Verpelét
Nagyközségek	Hort Kál Nagyréde Parád Recsk
Községek	Abasár Adács Aldebrő Andornaktálya Apc Átány Atkár Balaton Bátor Bekölce Besenyőtelek Boconád Bodony Boldog Bükkszék Bükkszenterzsébet Bükkszentmárton Csány Demjén Detk Domoszló Dormánd Ecséd Egerbakta Egerbocs Egercsehi Egerfarmos Egerszalók Egerszólát Erdőkövesd Erdőtelek Erk Fedémes Feldebrő Felsőtárkány Gyöngyöshalász Gyöngyösoroszi Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Halmajugra Heréd Hevesaranyos Hevesvezekény Istenmezeje Ivád Kápolna Karácsond Kerecsend Kerekharaszt Kisfüzes Kisnána Kompolt Kömlő Ludas Maklár Markaz Mátraballa Mátraderecske Mátraszentimre Mezőszemere Mezőtárkány Mikófalva Mónosbél Nagyfüged Nagykökényes Nagytálya Nagyút Nagyvisnyó Noszvaj Novaj Ostoros Pálosvörösmart Parádsasvár Pély Petőfibánya Poroszló Rózsaszentmárton Sarud Sirok Szajla Szarvaskő Szentdomonkos Szihalom Szilvásvárad Szúcs Szűcsi Tarnabod Tarnalelesz Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmária Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tenk Terpes Tiszanána Tófalu Újlőrincfalva Vámosgyörk Váraszó Vécs Visonta Visznek Zagyvaszántó Zaránk