Pénzes pér
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszósok (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Protacanthopterygii Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes) Család: Lazacfélék (Salmonidae) Alcsalád: Pérformák (Thymallinae) Nem: Thymallus Linck, 1790 Faj: T. thymallus
Tudományos név
Thymallus thymallus Linnaeus, 1758
Szinonimák
Salmo punctatus (Gronow, 1854) Salmo striatus (Reisinger, 1830) Salmo thymallus (Linnaeus, 1758) Salmo thymus (Bonnaterre, 1788) Thymallus aeliani (Valenciennes, 1848) Thymallus decorus (Koch, 1840) Thymallus eliani (Valenciennes, 1848) Thymallus gymnogaster (Valenciennes, 1848) Thymallus gymnothorax (Valenciennes, 1848) Thymallus thymallus kamensis (Lukash, 1929)
Elterjedés
A pénzes pér elterjedési területe   egész éves   betelepített terület (egész éves)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Pénzes pér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pénzes pér témájú médiaállományokat és Pénzes pér témájú kategóriát.

A pénzes pér (Thymallus thymallus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Európa hegyi folyóinak lakója ez a horgászok által kiváló sporthalként számon tartott faj. Horgászata a pisztrángozáshoz hasonlóan nagy élményt nyújt. Fehér húsa szálkamentes, és vetekszik a pisztrángéval. A magyarországi halfaunának nem állandó tagja, de mint természeti érték, minden alkalmilag felbukkanó példány védelmet élvez. A pénzes pér más elnevezése még a pénzes pisztráng, a lepényhal, és az ón.

A német sporthorgász szövetség és az osztrák testvérszervezet kuratóriuma 2011-re kiválasztotta, mint az év halát, hogy ezzel is ráirányítsa a fajra a természetvédők figyelmét.^[1]

A pénzes pér Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa kemény talajú, gyors folyású, oxigéndús vizeiben él, de elterjedése nagyon rendszertelen. Állományai többfelé nagyon megfogytak és Magyarország vizeibe csak alkalmilag téved. Különösen érzékenyen reagál a környezetszennyezésre, ezért azon fajok közé tartozik, melyek az elsők között tűnnek el a vízminőség romlása esetén.^[2]

Legjobban hasonlít hozzá a nagy maréna, de annak szája félig alsó állású, és hátúszójában 9-11 osztott sugár található. A másik marénafaj a törpemaréna is hasonló, de annak hátúszójában 8-11 elágazó sugár található és szája félig fölső állású. A pontyféléktől jól megkülönböztethető azáltal, hogy a pér zsírúszót is visel.^[3]

A hal teste mérsékelten nyújtott, oldalról lapított, feje kicsi, szeme nagy és az orra hegyes. Cikloid pikkelyei kicsinyek, 74-96 darab található az oldalvonal mentén. A szokatlanul magas, hosszú hátúszó és a farokúszó között zsírúszó van. Szájnyílása kicsi, legfeljebb a szem elülső szegélyéig ér; felső állkapcsa előrenyúlik. Mindkét állkapcsán ülnek fogak. A hátúszó jóval a hasúszók eleje előtt kezdődik; a hím hát- és farok alatti úszója, valamint hasúszói hosszabbak a nőstényénél.^[2] Hátoldala szürkészöld vagy kékesszürke, oldalai és hasoldala az ezüstfehértől a sárgaréz színűig változik, ívás idején bíboros csillogással. Hátán és oldalain 3-5 sorban elszórt sötétebb zöldes-lilás foltok vannak. Szürke színű hátúszója 4-5 sorban elhelyezkedő vörhenyes szemfoltokkal. A páros úszói sárgásak, pirosas árnyalattal. Ívási időszakban a hímek oldala megváltozik és vörhenyes árnyalatúra vált.^[2][4] Testhossza általában 25-35 centiméter, de elérheti a 60 centiméteres hosszúságot és a 6,7 kilogrammos testtömeget is.^[2]

A hegyi patakok bővebb vizű szakaszain fordul elő. Gyakran felhúzódik a pisztráng életterébe, de nagyobb áradások után az alacsonyabb, paduc vagy márna szinttájon is megtalálható. Kivételesen tavakban is kialakulhat állománya, de ívni a befolyó patakokba vándorol. Tápláléka férgek, csigák, vízi és repülő rovarok, apró halak és ikrák.^[2][4]

A pénzes pér, március és június között ívik 6-8 °C-os hőmérsékletű vízben. A hímek a második, a nőstények a harmadik éves korukban lesznek ivarérettek. Az ikrás az elöntött kavicszátonyon gödröt kapar és a 2,5-4 milliméter átmérőjű ikrákat a megtermékenyítés után kaviccsal takarja be. Az ikrák száma 3000-6000 között van. A 8-9 milliméter hosszú lárvák 20-30 nap múlva bújnak elő.^[2][4]

• 
  Az északkelet-angliai Derwent folyóból kifogott példány
• 
  Egy horogvégre került példánya
• 
  Közeli rokonfaj az Alaszkában élő Thymallus arcticus
• 
  Finnországból származó pénzes pér
• 
  Pénzes pér a londoni Természettudományi Múzeumban

• Pénzes Pér (Thymallus thymallus) (magyar nyelven). halaink.blogspot.com. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
• A pénzes pér az Év Hala. metropol.hu. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 6.)

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
• A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
• Grayling (fish) Thymallus thymallus (Linnaeus, 1758). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
• Thymallus thymallus (Linnaeus, 1758) (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2010. november 6.)