For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Osztrák császári korona.

Osztrák császári korona

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Osztrák császári korona

Az osztrák császárok koronája (németül: Österreichische Kaiserkrone vagy Krone des Kaisertums Österreich) eredetileg II. Rudolf személyes koronája volt. Tehát úgy is ismert mint II. Rudolf koronája vagy Az Osztrák császár koronája.

Története

[szerkesztés]

A német-római császár császári felségjogok miatt a császári koronát Nürnbergben őrizték és csak a koronázás alkalmával hagyhatta el a várost, ezért több császár is saját koronát készíttetett. Például a birodalmi gyűlés ("Reichstag") idején saját koronájukkal a fejükön jelentek meg. A legrégibb utalás egy privát koronáról egy kép a híres festőtől, Albrecht Dürertől I. Miksáról. A korona ábrázolása arra utal, hogy ez lehetett II. Rudolf koronájának mintája.

A császári koronát igazából sohasem használták koronázásra az osztrák császárok óta, amely szemben a Német-Római Császársággal örökletes monarchia volt a Habsburg-dinasztia uralma alatt, így a legitimizálás nem volt olyan fontos. A koronázás több volt mint a császári címbe való beiktatás aktusa.

II. Rudolf koronáját 1602-ben készítette Prágában Jan Vermeyen, a korszak egyik legkiválóbb aranyművese. A korona három részből állt. Az alkorona (Kronreif), a felső ív (Kronbügel) és a mitra (Mitra). Az utóbbi a püspöki tiarát mintázza.

Alsó korona

[szerkesztés]
I. Ferenc császár az osztrák császári koronát viselve

Az alsó korona már önmagában egy korona volt. A felső ív és a mitra csak később került rá pluszba. Ez szimbolizálja a császári hatalmat. Nyolc liliom dísz szegélyezi, amelyeket valószínűleg a cseh Szent Vencel korona ihletett, de néha a Valois-ház fleurs-de-lis-jével hozzák összefüggésbe. A nyolcas szám a német-római császári koronából származik, melynek az alkoronája nyolc részből készült. Az alkoronán több drágakő is van. Például spinell, cirkon és gyöngy. A drágakőművesség ilyen fajtája abban a korban igen modern technológia volt.

A mitra jelképezi a császár vallás iránti elhivatottságát és spirituális pozícióját. A koronázás során szimbolikusan diakónussá is szentelték. A mitra aranyból készült lakkozással amely madarakat és virágokat mintáz. A mitrát négy részre osztják, melyek II. Rudolf erényeit jelképezik. Az első rész térdelve ábrázolja őt, amint átveszi a német-római császári koronát Regensburgban mint császár. A második úgy ábrázolja, amint a koronázási dombon lovagol Pozsonyban magyar királlyá való koronázásakor. A harmadik rész cseh királlyá való koronázását mutatja Prágában. A negyedik rész pedig allegorikus győzelmét festi le a hódító Oszmán Birodalom felett, amely történelmileg nem teljesen helyes. A felső íven latinul a következő felirat olvasható: RVDOLPHVS II ROM(ANORVM) IMP(ERATOR) AVGVSTUS HVNG(ARIAE) ET BOH(EMIAE) REX CONSTRVXIT MDCII (Készült II. Rudolf dicsőséges [német-]római császárnak, Magyarország és Csehország királyának 1602-ben).

Felső ív

[szerkesztés]
A császári korona egy másik képe

A felső ívet nyilvánvalóan a német-római császári korona felső íve inspirálta. Az ív nyolc gyémánttal van díszítve, amelyek Jézus Krisztust szimbolizálják. A császárt elfogadják Krisztus kegyelméből való földi kormányzónak. A felső ív tetejét egy kékes-zöld smaragd díszíti, amely a mennyországot jelképezi. A smaragd nem vágott, de polarizált.

Jogar és császári országalma

[szerkesztés]
Osztrák koronázási ékszerek

A koronához tartozik még a jogar és a császári országalma is, amelyeket 1612-ben "társított össze" a koronával Rudolf bátyja és örököse, I. Mátyás. Mindkettőt Andreas Ochsenbruck készítette. Ezeket a korona inspirálta. A lakk munkája teljes egészében a korona stílusát másolja. A jogar különlegességét az adja, hogy állítólag egyszarvú szarvból készült. A jogar és az országalma is használatban volt, már az Osztrák Császárság megalakulása előtt is, valószínűleg mint cseh koronaékszerek és örökletes osztrák főhercegi jelképek (Erbhuldigung).

A korona, a jogar és az országalma is a Schatzkammer császári kincstárában van a Hofburgban, Bécsben.

Más használatok

[szerkesztés]
  • Számos sörgyár használja a császári koronát a logójában. Például a Krušovice Királyi Sörfőzde (csehül: Královský Pivovar Krušovice) Csehországban.
  • Néhány város címere is ábrázolja a császári koronát. Amszterdam címerében is szerepel I. Miksa 1489-es megkoronázásának emlékére.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Osztrák császári korona
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?