Nyikopol
| Nyikopol (Нікополь) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Dnyipropetrovszki terület | ||
| Járás | Nyikopoli járás | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1639[1] | ||
| Polgármester | Oleksandr Sayuk | ||
| Irányítószám | 53200 | ||
| Körzethívószám | (+380) 566(2) | ||
| Testvértelepülései | Lista Chiatura | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 105 160 fő (2022. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 2 301,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 70 m | ||
| Terület | 45,7 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 34° 24′ 00″47.566667°N 34.400000°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 34° 24′ 00″47.566667°N 34.400000°E | |||
| Nyikopol weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikopol témájú médiaállományokat. | |||
Nyikopol (ukránul: Нікополь vagy Никопіль) egy százezer fős nagyságú város Ukrajna Dnyipropetrovszki területén, a Nyikopoli járás székhelye. Neve az ógörög Νικόπολις (Nikópolisz) szóból ered, amelynek jelentése: A győzelem városa. A Dnyeper egyik fontos kikötővárosa, és vasúti csomópont, mivel a Zaporizzsja–Krivij Rih-vasútútvonalon található. A város alsó részénél található egy gát, mivel a Kahovkai-víztározó közelében helyezkedik el.[3] A daruk, csövek és fémötvözeteken kívül a város nagy részben építőanyagokat és ruhákat, vasötvözetek, acélcsöveket, és mezőgazdasági gépek is előállít, továbbá nagy szerepet játszik a város iparában az élelmiszer-termelés és a sörfőzés is.
Történelme[3][4]
[szerkesztés]Középkor
[szerkesztés]A régészet során a kutatók megtalálták a újkőkorszak (i. e. 4000), a bronzkor (i. e. 3000–1000), a szkíta települések és temetkezések maradványait (i. e. 5–3. század), valamint a szarmaták (i. e. 2. század – i sz. 2. század) idejéből, és a csernyahivi kultúrából származó (i. u. 2–4. század) leleteket is. A város helyén a görögök átkelőhelye volt, messze a szárazföldtől. Sós mocsarak voltak itt, amelyek a Krímtől Kijevig terjedtek. A 9–11. században a vidék a besenyők birtoka volt, a 11. század közepétől egészen 1237-ig a kunoké, majd 1237 és 1395 között a tatároké. A 14. század végén a Nogaji Kánsághoz tartozó földeket elfoglalták Vytautas litván nagyfejedelem csapatai. Ebben az időszakban már kereskedelem folyt itt. A város része volt annak az útvonalnak, ami a Don folyó melletti Azov városától a Dnyeszter folyó melletti Akkerman városáig vezetett, és amely a selyemút része volt.
Újkor
[szerkesztés]A 16. században Mikitin Rih nevű hajószállító cég indult meg itt, és a 17. század első részében megalakult egy Mikitine nevű település. Amiután az orosz hadsereg 1775-ben feloszlatta a Zaporozsjei Hadat, egy Szlovjanszk nevű település alapult meg Mikitne közelében. 1782-ben átnevezték Nyikopolra. A csumákok, akik ukrán áruszállítók voltak, átmentek Nyikopolon a Krím felé tartó útjukon. Ahogy a 19. század elején a népesség rohamosan nőtt, a vásárok száma is nőtt. Az 1800-as évek elején 3 kovácsműhely, 11 kocsma és 31 bolt volt a városban, és évente 4 vásárt rendeztek. 1810-ben megnyílt az első iskola, és 1834-ben megalapították a Szabad Tengerészek Műhelyét. 1847-ben kötött ki Luba az első gőzhajó, amely az Odessza–Nikopol–Alekszandrovszk útvonalon közlekedett. Az 1853–56-os krími háború során Nyikolaj Pirogov sebész megalapította a nyikopoli 30. sz. katonakórházat. Az Irgalmas Nővérek rendje sikeresen kigyógyított 3800 sebesült és beteg katonát az 5000-ből. 1860-ban már volt itt 2 ortodox templom, egy zsinagóga és egy imádkozóterem, valamint 2 sörfőzde és 2 téglagyár. A Nikopoli manganitbányák 1886-os megnyitását követően a város kohászati és gépgyártási ipara is rohamosan megnövekedett.[5] 1903-ban nyitották meg a Krivij Rih–Nyikopol–Alekszandrovszk-vasútvonalat. A város 1941. augusztus 17. és 1944. február 8. között német megszállás alatt volt.
Független Ukrajna (1991–)
[szerkesztés]A 90-es évek gazdasági összeomlása Nyikopolnak sem tett jót. Az emberek és családok életszínvonalának és biztonságának romlása, valamint a vásárlóerő-csökkenés és munkanélküliség miatt a város népessége 1992 és 1998 között 15 000 fővel csökkent, amely az akkori népesség körülbelül 10%-a volt. Az évszázad végén Nyikopol Ukrajna egyik leggyorsabban elnéptelenedő városai közé tartozott. 2014-ben ledöntöttek a városban egy Lenin-szobrot.[6] A 2022-es orosz invázió alatt több rakétatámadás is érte a várost.
Sport
[szerkesztés]1972-ben alapították a város első focicsapatát, amelyet 1972 és 1992 között a Kolosznak, 1992 és 2001 között Metalurh-nak, 2001-től pedig Electrometalurh NZF-nek hívnak. A másik csapata a Nyikopol FC.
Közlekedés
[szerkesztés]A városnak van saját buszhálózata[8], továbbá vasútállomása és kikötője is. A H23-as autópálya elhalad Nikopol mellett. Dnyipro (a területközpont) 125 km-re található Nyikopoltól, és a H23-as és H8-as autópályákkal érhető el.
Népessége[4][9]
[szerkesztés]Az 1750-70-es években körülbelül 40 család élt itt. 1781-ben a város népessége 1008 fő, az 1800-as években pedig már 3660 fő volt. Az 1860-as évek elején a város 1229 házában 7650 ember lakott. 1897-ben már 8100-an laktak itt, és 154 műhely működött.
A város népessége, mint a legtöbb ukrán városé, folyamatosan csökken. 1989-ben még 157 608 ember lakott itt, 2022-ben már csak 105 160.
A népesség nemzetiség szerint (2001):
- Ukránok: 71,3%
- Oroszok: 26,6%
- Fehéroroszok: 0,7%
- Egyéb: 1,4%
Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,3 | 1,0 | 6,6 | 15,3 | 22,2 | 25,9 | 28,6 | 28,1 | 22,0 | 14,7 | 6,4 | 1,5 | 14,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −2,4 | −2,2 | 2,6 | 10,2 | 16,5 | 20,4 | 22,8 | 22,1 | 16,4 | 10,0 | 3,4 | −1,0 | 10,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,8 | −4,8 | −0,5 | 5,7 | 11,0 | 15,1 | 17,1 | 16,1 | 11,4 | 6,0 | 0,8 | −3,3 | 5,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 35 | 35 | 33 | 37 | 39 | 56 | 40 | 32 | 39 | 34 | 42 | 40 | 463 |
| Átl. páratartalom (%) | 86 | 83 | 79 | 71 | 69 | 74 | 75 | 74 | 79 | 83 | 88 | 85 | 79 |
| Havi napsütéses órák száma | 47 | 68 | 130 | 185 | 277 | 271 | 279 | 259 | 161 | 111 | 42 | 34 | 1864 |
| Forrás: [1] | |||||||||||||
Testvérvárosok
[szerkesztés]Testvérvárosok
[szerkesztés]
Lloydminster, Kanada
Partnervárosok
[szerkesztés]
Csiatura, Grúzia
Kotor, Montenegró
Toledo, Ohio, Egyesült Államok
Zimnicea, Románia
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.nikopol-mrada.dp.gov.ua/prijmalnya/istoriia-mista
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року. Ukrán Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Nikopol. www.encyclopediaofukraine.com. (Hozzáférés: 2023. március 23.)
- ↑ a b М. П. Жуковський: Нікополь. 2021. ISBN 978-966-02-2074-4 Hozzáférés: 2023. március 23.
- ↑ Nikopol | Ukraine | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2023. március 23.)
- ↑ На Дніпропетровщині знесли ще один пам’ятник Леніну. web.archive.org, 2014. október 25. [2014. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
- ↑ a b рада, Нікопольська міська: Інформація про виконання бюджету міста за січень-грудень 2022 року (uk-UA nyelven). Нікопольська міська рада. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
- ↑ рада, Нікопольська міська: Графік автобусів (uk-UA nyelven). Нікопольська міська рада. [2023. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
- ↑ Nikopol' (Nikopol's'kyj rajon, Dnipropetrovsk, Ukraine) - Population Statistics, Charts, Map, Location, Weather and Web Information. citypopulation.de. (Hozzáférés: 2023. március 23.)
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
