A nyelvi játékok olyan – általában társasági – játékok, ahol a játék témája szavak, mondatok, vagy a nyelv egyéb elemei.

• Anagrammák: a szöveg betűinek felcserélésével új értelmes szöveg készítése
• Palindromok: olyan szövegek, melyek visszafelé olvasva ugyanazt a szöveget eredményezik
• Hasonló szavak: egyező alakú, de össze nem függő szavak (simi a latin similis-ből)
• Scharade: verses feladványok, ahol egy szó részleteit kell a verssorokból kitalálni
• Szómatematika: szavakból elvett vagy hozzáadott betűvel új szavak leírása
• Szóintarzia: a szövegben elrejtett értelmes szavak, mondatok találhatóak
• Csacsipacsi (más néven Nem mindegy): ugyanazon betűsorrend eltérő tagolásával új kifejezések készítése (pl: olykor csaló – oly korcs a ló)
• Eszperente: értelmes mondatok, kizárólag az e magánhangzó felhasználásával (jellegzetesen magyar játék)
• Rosszul összetett szavak: két összetett szó egybeolvasztása, mulatságos hatás kedvéért
• Spoonerizmus: betűfelcserélés két szó között úgy, hogy a végeredmény is értelmes (például „nem mindegy, hogy görbe sörény vagy sörbe görény”), vö. kecskerím
• Tonaludátuszok: idegen nyelvűnek látszó magyar mondatok készítése
• Madárnyelv: A szavak szisztematikus felduzzasztásával nehezebben érthető vagy idegenként hangzó szöveg keletkezik (Tuvudsz ivígy beveszévélnivi?)
• Fanyelv: Minden magánhangzó után F-et teszünk és megismételjük a magánhangzót. (Szia – szifiafa.)
• Usz beszéd: Minden szó után usz-t rakunk. (Sziausz, hogyusz vagyusz?)
• Spanyol konyhanyelv: Levágjuk a szó első betűjét (Amennyiben ez mássalhangzó) és a szó után tesszük, majd a végére egy é-t teszünk. Ha a szó magánhangzóval kezdődik, akkor csak egy é-t rakunk a végére. (Imé anvé? – mi van?)
• Tyúknyelv: Minden szótag elé ko-t teszünk. (Kokekonyekoret koekoszem – kenyeret esz em.)