Nitrilkation
| Nitrilkation | |||
 A nitrilkation szerkezeti képlete néhány adattal |
 A nitrilkation kalotta-modellje | ||
 A nitrilkation pálcikamodellje | |||
| Szabályos név | Dioxidonitrogén(1+)[1] | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 12269-46-4 | ||
| PubChem | 3609161 | ||
| ChemSpider | 2844644 | ||
| ChEBI | 29424 | ||
| |||
| InChIKey | OMBRFUXPXNIUCZ-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | NO+2 | ||
| Moláris tömeg | 46,0055 g mol-1 | ||
| Termokémia | |||
| Standard moláris entrópia S |
233,86 J K-1 mol-1 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A nitrilkation (nitrilion, vagy régebbi nevén nitróniumion, NO+2)[2] reakcióképes szervetlen kation, mely a paramágneses nitrogén-dioxidból egy elektron eltávolításával vagy a salétromsav protonálódását követően vízkilépéssel keletkezik.
Reakciókészsége túl nagy ahhoz, hogy normál körülmények között létezzen, de kiterjedten használják elektrofilként más anyagok nitrálása során. Az iont e célból in situ állítják elő tömény kénsav és tömény salétromsav elegyítésével:
- 2 H2SO4 + HNO3 → 2 HSO−4 + NO+2 + H3O+
A nitriliont először Raman-spektroszkópiával detektálták, mivel szimmetrikus nyújtórezgése Raman-aktív, de infravörös inaktív. (A nitrilkation a szén-dioxidhoz hasonlóan lineáris alakú, rezgési spektrumuk hasonló.) A nitrilion megtalálható a szilárd nitrogén-pentoxidban (N2O5), mivel az nitrilionból és nitrátból felépülő ionrácsos anyag, ám folyadék vagy gáz halmazállapotban molekuláris felépítésű és nem található benne nitrilion.
A nitrilion nehány gyenge nukleofil aniont tartalmazó sója stabil, előállítható. Ezek közé tartozik a nitril-perklorát (NO+2ClO−4), nitril-tetrafluoroborát (NO+2BF−4), nitril-hexafluorofoszfát (NO+2PF−6), nitril-hexafluoroarzenát (NO+2AsF−6) és a nitril-hexafluoroantimonát (NO+2SbF−6). A felsorolt vegyületek mindegyike erősen higroszkópos.[3]
A nitrilion a szén-dioxiddal és a dinitrogén-oxiddal izoelektronos és ezekhez a molekulákhoz hasonlóan lineáris szerkezetű, az ONO kötésszög 180°. Mindezek miatt a rezgési spektruma hasonló a szén-dioxidéhoz: a nitrálóelegyekben a Raman-aktív szimmetrikus nyújtórezgés alapján azonosították először.
Rokon részecskék
[szerkesztés]Az NO2F nitril-fluorid és NO2Cl nitril-klorid nem nitril-só, hanem molekuláris vegyületek, amint azt alacsony forráspontjuk (rendre −72 °C és −6 °C) és rövid N–X kötéshossz (N–F 135 pm, N–Cl 184 pm) is mutatja.[4]
Egy elektron hozzáadásával az ·NO2 nitrilgyök keletkezik, mely meglehetősen stabil, és nem más, mint a nitrogén-dioxid.
A megfelelő negatív töltésű részecske az NO−2 nitrition.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Nitronium ion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ dioxidonitrogen(1+) (CHEBI:29424). Chemical Entities of Biological Interest (ChEBI)
- ↑ Szabó Dénes: 3.1.7 Aromás elektrofil szubsztitúció. In Kémia. Főszerk. Náray-Szabó Gábor. 1. kiadás. Budapest: Akadémiai. 2006. 460. o. ISBN 9630582406
- ↑ Kenneth Schofield. Aromatic nitration. CUP Archive, 88. o. (1980). ISBN 0-521-23362-3
- ↑ F.A.Cotton and G.Wilkinson, Advanced Inorganic Chemistry, 5th edition (1988), Wiley, p.333
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
